A hda állattartó telep - SOS-Français Főiskola
Üzenet murielle »2013. június 1., szombat 11:45
Helló, másodlagos munkának választottam az állattartó telepet. Meg tudnád mondani, hogy alkalmas-e az, amit előkészítettem? Az osztályban olvastuk a könyvet, de nem sokat magyaráztunk.
Köszönjük a segítséget, és szükség esetén végezze el a változtatásokat.
A könyv szerzője Georges Orwell
1903-ban született. A 20. század angol írója és újságírója. Igazi neve Eric Arthur Blair.
1936-ban, miután részt vett a spanyol polgárháborúban a marxisták soraiban, kiállt a szovjet totalitarizmus ellen. Ragaszkodik a szocializmushoz, és úgy dönt, hogy harcolni fog az igazságosságért
Georges Orwell 1945-ben publikálja az állattartó telepet,
1950-ben halt meg.
Téma: ez a regény a szovjet totalitárius rendszer kritikája.
Ez a regény Sztálin hatalomátvételének történetét idézi fel.
Georges Orwell ebben a könyvben számos utalásnak köszönhetően bírálja a szovjet rendszert.
Az Animal Farm története hasonló a Szovjetunióéhoz. A szereplőket és eseményeket a Szovjetunió története ihlette az 1917-es bolsevik forradalomtól 1945-ig
Minden diktatúrában megtalálhatók olyan gyakorlatok, mint a személyiségkultusz, az ellenség démonizálása, a propaganda, a terror.
A Szovjetunióra emlékeztető események
Az állattartó telep a Szovjetuniót képviseli. Az állattartóvá vált udvari gazdaság utalás Oroszországra, amely a Szovjetunióvá vált (Szocialista Köztársaságok Uniója)/
1917 előtt Oroszország többnyire vidéki ország volt, ahol a gazdag földbirtokosok és II. Miklós cár élnek a legjobban. A többieket gyakran kizsákmányolják (itt párhuzamot vonunk az állatok Jones úr általi kizsákmányolásával).
De a forradalom dübörög.
1917-től forradalmak törtek ki: a párhuzam az állatok felkelése volt
szökésben Mr. Jones.
Új rendszer van telepítve, többé-kevésbé jól elfogadott parancsokkal, ezért sok szivárgás (Lubie vagy Moses kanca repülése)
Régi szövetségeseik, Franciaország és Anglia segítségével a cáristák megpróbálják helyreállítani az országot (ezzel párhuzamosan az istálló csatája), de ez vereség.
E csata után Boule de Neige (Trockijhoz hasonlítva) létrehozza a mezőgazdasági zászlót: zöld háttéren egy kürtöt és egy patát (párhuzamosan a kommunista zászlóval: sarló és kalapács
1922-ben Lenin meghalt (itt van Idősebb Bölcs). Ezután Trosky (Hógolyó) és Sztálin (Napóleon) ütközik egymással. Ez Trosky eltűnéséhez vezet (ez a hógolyó száműzése a napóleoni kutyák (politikai rendőrség) által menekülésre.
1927-től Sztálin egyedül vette át a hatalmat (mint Napóleon), és fokozatosan megalapozta diktatúráját az összes elemmel (személyiségkultusz: kitüntetéseket adott magának, például az ellenség démonizálását (Hógolyó felelős mindenért, Brise Babil és a juhok propagandája) mindig ugyanazt kell ismételni). és ez gyorsan rettegéssé változik (a tanyai udvarban végrehajtott kivégzéseket a nagy moszkvai tárgyalásokhoz hasonlítják, a szabadságjogokat fokozatosan elnyomják (a parancsok változásai), csökkentik az adagokat (emlékeztet az ukrajnai éhínségre).
A többször átépített szélmalom megépítése emlékeztet a főbb munkálatokra (az ország korszerűsítése) és az ötéves tervekkel Napóleon irányelveire Sztálinéhoz.
A propaganda is képviselteti magát: sok szlogen veszi át az állatokat (négy láb igen, két láb nem); Brise Babil, Malabar szlogenjének beszédei (Napóleonnak mindig igaza van)
Megtalálhatjuk az elvtárs vagy a Napóleon szlogen „Minden állat atyja” használatát is, ami Sztálinra gondol, aki a nép kis atyja.
1939-ben, a háborúval Sztálin nem kötött szövetséget egyetlen táborral sem. Végül nem agressziós egyezményt ír alá Németországgal (itt Napóleon, aki szerződést ír alá a fa eladásáról Frédéricknek).
Ezután Németország megszegi a paktumot és megtámadja a Szovjetuniót (ezek a hamis számlák a fa és a szélmalom megtámadásáért), de az állatok győzelme taszítja a betolakodót (Németországot legyőzik a Szovjetunióban)
A háború után Sztálin totalitarizmusa folytatódott: Sztálin meggazdagodott, és egyenrangú megbeszéléseket folytatott az országok többi vezetőjével (a könyv parralelje azok a disznók, akik egyre jobban élnek más állatok rovására, akik mindig több erőfeszítést tesznek és a disznók emberré válnak, akik fogadják a szomszédjaikat, hogy megbeszéljék az üzletet.
Az utolsó módosított elv: minden állat egyenlő, de vannak, akik jobban hasonlítanak, mint mások a szovjet valóságra gondolnak, különös tekintettel a nomenklatúrára (kiváltságos csoport)
Ez egy állatmese: az állatok úgy beszélnek, gondolkodnak és viselkednek, mint az emberek.
Ez a mese állati mese formájában íródott a sztálinista rezsim elítélésére
A szerző szatirikus és ironikus hangnemben helyezi el történetét: megjegyzi a Napóleon által rendszeresen megtévesztett állatok naivitását, és öltözködéssel, két lábon járással vagy ivással kigúnyolja a férfiként viselkedő sertések viselkedését. Ez groteszk.
A disznók eleve elárulják a forradalmi elveket, és úgy viselkednek, mint régi gazdáik. Elítéli azoknak a juhoknak a hozzáállását is, akik lázadás helyett behódolnak.
A történet végén az emberek felismerik, hogy a sertések jobban kihasználják az állatokat, mint ők, a sertések megbékélnek az emberekkel, a sertések pedig olyan mértékben viselkednek, mint az emberek, hogy más állatok már nem tesznek különbséget ember és sertés között.