A német nyelvű frazeologizmusok problémája - GRIN
Szakdolgozat (haladó szeminárium) 2007 19 oldal
Minta olvasása
Tartalomjegyzék
Előszó - Phraseology a mindennapi életben?
1. Bevezetés az alapfogalmakba
1.1. Mit jelent a frazeologizmus kifejezés?
1.2 A frazeológia három fontos jellemzője: a polylexicalitás, a szilárdság és az idiomatikusság Burger szerint
2. Besorolás és terminológia
2.1. A frazeologizmusok háromirányú felosztása
2.2. A referenciális frazeológiák felosztása
a) Rögzített kifejezések
b) Helyi képletek
(1) Példabeszédek(2) platiták
3. Speciális kategóriák
3.1. Szisztematikus osztályozás
3.2. Modellezés
3.3. Iker képletek
3.4. Összehasonlító frazeologizmusok
3.5. Kinogramok
3.6. Szárnyas szavak
3.7. Szerzői frazeológiák
3.8. Onymás frazeologizmusok
3.9. Frazeológiai kifejezések
4. A szemantika fő problémái
4.1. A frazeologizmusok különös megkülönböztetése
4.2. A motiváció
5. A szemantika fő problémái II: a metafora
5.1. A metafora általános meghatározása
5.2. Mi a kapcsolat a metaforák és az idiómák között?
5.3. A "Forrás" metafora példájaként:
5.4. A metaforikus fogalmak idiomatikussága
Előszó - Phraseology a mindennapi életben?
Mindennap találkozunk idiómákkal, szólásokkal vagy közmondásokkal, bár általában nem tudjuk pontosan, mit jelentenek vagy milyen eredetűek. A legtöbb német ajkú ember számára az ilyen kifejezések egyszerűen a mindennapi élet részét képezik. De mi a különbség a kifejezés és a beszédtípus között? Az utóbb említett kifejezések egyáltalán a műszaki terminológiához tartoznak? Vagy csak általánosítják a köznyelvi kifejezéseket? A következőkben ez a házimunka a nyelv ilyen rögzített kiegészítéseivel és kifejezéseivel foglalkozik, és részletesebben feltárja őket. Ennek ellenére az első dolog, hogy meghatározzuk a frazeológia alapfogalmát.
Az alábbi munka célja a frazeológia szorosabb kezelése és annak különböző aspektusainak bemutatása.
1. Bevezetés az alapfogalmakba
1.1. Mit jelent a frazeologizmus kifejezés?
Összefoglalva, a német nyelvre általánosan alkalmazható meghatározás fogalmazható meg: Phraseologisms "(.) Az a jellemzõ, hogy az egyes részeik értelmezésébõl nem érthetõk meg, vagy olyan szilárdan nõttek össze, hogy megdermedtek, csak ebben Forma szükséges "[7] .
1.2 A frazeológia három fontos jellemzője: a polylexicalitás, a szilárdság és az idiomatikusság Burger szerint
A frazeologizmus legfontosabb jellemzői a pollexicitás, a szilárdság és az idiomatikusság. A polylexicilitást az jellemzi, hogy a frazeologizmus több szóból áll. A felső határ nincs meghatározva, mert a kifejezés mértékét általában nem lexikailag, hanem szintaktikailag határozzák meg. Általában a mondatot tekintik a frazeológiai összefüggések felső határának. Az olyan rövid szövegek, mint mondások, versek vagy imák, amelyek egynél több mondatból állnak, szintén a frazeologizmus kategóriájába tartozhatnak, de csak abban az engedményben, hogy nagyobb csoportok vagy egész generációk nyelvi használatához tartoznak.
A frazeológia utolsó fontos jellemzője az idiomatikusság. Ez a kifejezés a „rendhagyó kapcsolatokat fedi le a nyelvi lánc kifejezése és tartalmi szerkezete között. Szabálytalan elemeiket nem konkrét összetevők vagy formai jellemzők, hanem a kifejezés összessége [8] fejezik ki. Ezért olyan összetevőkről van szó, amelyek a kapcsolat szifaktikai és szemantikai törvényszerűségei miatt nem alkotnak teljesen magyarázható egységeket. Azok a frazeológiák, amelyek szintén megfelelnek ennek a kritériumnak, az idiómák területéhez tartoznak. A nyelvészet szakszókincsében az idióma egy rögzített szóösszetétel vagy szintaktikai kombináció, amelynek átfogó jelentése nem az összetevőinek jelentéséből fakad, például: érintse meg saját orrát. [9] Ha ez az ellentmondás kialakul a frazeológiai és a lexikális jelentés között, akkor a kifejezést idiomatikusként definiáljuk. Minél nagyobb a kontraszt a két szójelentés között, annál idiomatikusabbá válik a frazeologizmus. Tehát az idiomatikusság bizonyos fokát meghatározhatjuk, mint ezekben a példapéldákban:
a. Dávidnak egy kő van a deszkán az anyjával. (népszerűségnek örvend)
b. Apám rendesen megmosta a fejem. (szigorú megrovás)
A b mondat szó szerinti vagy szabályos kijelentésként értelmezhető abban az értelemben, hogy az apa a napi fürdés közben valóban megmoshatja gyermeke fejét. Ebben az esetben azonban a fordító vagy szabálytalan jelentést kell érteni. Mivel „az idiomatikus jelentést egy olyan kép közvetíti, amely semmiféle kényszerítő motivációt nem hoz létre.” Megállapítják, hogy az idiomatikusság foka alacsonyabb, mint az a példa mondatban, mert ezt a mondatot csak szabálytalan értelemben lehet megérteni. Mivel ez egy fix kifejezés németül, vagyis frazeologizmus. [10]
Az idiomatika három összetevőjét különböztetik meg: idiomatikus (szívedet nyelveden viseled), részben idiomatikus (kékbe utazás) és kollokációit (azaz nem idiomatikus: fogmosás). Ezeket a felosztásokat azonban nem lehet egyértelműen meghatározni. Az idiomatikusságnak csak egy bizonyos iránymutatást kell létrehoznia, amely alapján tájékozódni lehet. Mivel a két irányú végletektől eltekintve az egyértelmű hozzárendelés általában nehéz.
[1] Fleischer, Wolfgang: A kortárs német frazeológiája. Lipcse, 1982., 8. o.
[2] Lásd Duden. A német nyelv nagy szótára. 3. Kiadás. Mannheim, 1999. 2922. o.
[3] Fleischer, Wolfgang: A kortárs német frazeológiája. Leipzig, 1982., 8f.
[4] Vö. Brockhaus Enzykolpädie. 21. kiadás. Lipcse, 2006. 427. o.
[5] Meyer online lexikonja. http://lexikon.meyers.de/meyers/Redensart
[6] Fleischer, Wolfgang: A kortárs német frazeológiája. Lipcse, 1982., 10. o.
[7] Klappenbach és Malige-Klappenbach, Ruth és Helene: Tanulmányok a modern német lexikográfiáról. Válogatás a lexikográfiai művekből. Hsgb. Werner Ábrahámtól. Amszterdam, 1980., 176. o.
[8] Fleischer, Wolfgang (többek között): Kis enciklopédia. Német nyelv. 1. kiadás. Leipzig, 1983., 307. o., F.
[9] Meyer online lexikonja. http://lexikon.meyers.de/meyers/Idiom
[10] Fleischer, Wolfgang: A kortárs német frazeológiája. Leipzig, 1982., 35. o.