Az amerikai nagykövet beszéde a 2001. szeptember 11-i események megemlékezésén
Adrian Zuckerman, az Egyesült Államok romániai nagykövete
Adrian Zuckerman amerikai nagykövet beszéde itt: a 2001. szeptember 11-i eseményekre emlékező ünnepség
"Barátok, köszönöm, hogy ma reggel csatlakozott hozzánk, hogy megtiszteljük ezt a szeptember 11-i támadások áldozatainak szentelt napot. Ma, mint 2001. szeptember 11-e volt, rendkívüli nap, nincs felhő az égen. Ma azonban a komor megemlékezés és emlékezés, valamint az elszántság napja van. Tavaly decemberi érkezésem óta számos premiert éltünk meg együtt, és most itt vagyunk. együtt. a 2001. szeptember 11-i események első megemlékezésére, egy olyan napra, amelyet a világ soha nem fog elfelejteni.
Számomra a szeptember 11-i nemcsak nagy veszteség, hanem az amerikai nép bátorságának és elszántságának elmélkedési napja is, az áldozatok családjától kezdve a tűzoltókon, a rendőrségen, a katasztrófavédelem személyzetén, valamint bátor férfiainkon és nőinkig. egyenruhában. Ez a gyász és az emlékezés napja, valamint az inspiráció napja. Ami tizenkilenc évvel ezelőtt történt, soha többé nem fordulhat elő.
Tizenkilenc évvel ezelőtt a gyáva ellenségek csaknem 3000 ártatlan családtagot, barátot és polgártársat vettek el tőlünk. Az ártatlan áldozatok az élet minden területén és az élet minden területén voltak. Semmit sem tettek annak érdekében, hogy bárkit megsebezzenek, akit megtámadtak. Csak azért voltak célpontok, mert abból a nemzetből származnak, amely mindent képvisel, amit ellenségeink gyűlölnek - egy olyan országból, amely átfogja a szabadságot, az emberi jogokat, a tisztességet és az egyéni méltóságot. Csak azért, mert amerikaiak voltak, megölték őket a tornyainkban, a Pentagonban és a szántóföldjeinken. Huncut és aljas cselekedet volt. Az elkövetők minden megvetésre méltók.
Tudom, hogy mindegyikőtök, mint én, pontosan emlékszik, hol volt aznap reggel. Néhányan hazánk távoli zugaiban vagy külföldön jártatok, mások New Yorkban vagy Washingtonban voltak, és saját maguk figyelték, hogyan alakul a gyalázat. New Yorkban jártam, és láttam, hogy a tornyok összeomlanak, és egy fantasztikus város szinte megbénult. Ez egy olyan kép, amelyet soha nem fogok elfelejteni.
Aznapi borzalmas emlékek felejthetetlen fordulópontot jelentenek életemben. Akkor tudtam, hogy világunk örökre megváltozott. Tudtam, hogy a terror elleni háború olyan nehéz lesz, amennyire elengedhetetlen. És tudtam, hogy Amerika bármire képes, ha határozottan cselekszik az egyértelmű cél érdekében. Nyertünk, és továbbra is legyőzzük a szabadság ellenségeit, és továbbra is vadászunk azokra, akik erőszakot hoznának hazánkba. Nincs más választásunk, ha igazságot akarunk azokért az életekért, amelyeket elloptak tőlünk, és ha békésebb világot akarunk hagyni gyermekeink és unokáink számára.
Ellenségeinknek sikerült ellopniuk szeretteinket és békességünket, de azt is sikerült megint megmutatniuk a világnak, hogy az intervenciós csapatokba tartozók a legbátrabb és önzetlenebb emberek közé tartoznak, hogy nincs jobb barát. és egyetlen ellenségtől sem kell jobban tartani, mint a seregünknél, és hogy bár békére törekszünk, a gonosz szereplők nem fognak áldozatul esnek túszul.
Az Egyesült Államok olyan erő, amely a jóért, a szabadságért, az emberi tisztességért és a demokráciáért küzd. Az Egyesült Államok megvédi ezeket az értékeket bárkitől, aki megpróbálja elvenni tőlünk. Soha nem hajolunk meg a gonosz, a terrorizmus, az igazságtalanság és az elnyomás erői előtt.
Imádkozom azokért, akik elvesztették szeretteiket vagy barátaikat ezen a napon, tizenkilenc évvel ezelőtt, hogy vigasztalást találjanak ezekben az években. Nemzetként és népként mindig tiszteletben kell tartanunk minden ember emlékét, akit elvesztettünk azon a borzalmas napon.
Köszönöm. Isten áldjon meg téged és családtagjaidat. És áldja meg Isten az Amerikai Egyesült Államokat. "