Az idegen nyelv befolyásolja az erkölcsöt - a tudást
Aktuális hírek a Süddeutsche Zeitung-ban
Irányítópult
gazdaság
München
Kultúra
társadalom
Tudás
Nyelvészet: nyelvtan és etika
Feláldozzon egy embert több más megmentésére? A válasz attól is függ, hogy az emberek a saját nyelvükön vagy idegen nyelven elemzik-e a dilemmát.
Először a nyelv, majd az erkölcs. Nagyjából így lehet módosítani az ember etikai képességeiről szóló közismert mondást. Ha a tesztalanyokat arra kérik, hogy döntsenek erkölcsileg nehéz helyzetben, akkor a nyelv játszik nagy szerepet: az ítéletek attól függően változnak, hogy a forgatókönyvet anyanyelvükön vagy idegen nyelven írják le. Ezt bizonyítják Albert Barcelonával dolgozó pszichológusok a barcelonai Pompeu Fabra Egyetemről a szakfolyóirat tanulmányában Plos One (9. évf., E94842, 2014. o.).
A tudósok klasszikus forgatókönyvet mutattak be tesztalanyaiknak az erkölcsi pszichológiából. El kell képzelniük, hogy egy gyaloghídon állnak, ahol egy közelgő katasztrófa szemtanúi lehetnek. Egy vonat öt ember felé rohan, és csak egy módon lehet megmenteni a szerencsétlenek életét - a másik feláldozásával. Ehhez a hídon lévő megfigyelőknek egy kövér embert kellene nyomniuk a pályára. Hihetetlen ötlet valakit megölni egy másik megmentése érdekében? Van-e helyes döntés ebben a helyzetben? Utilitárius szempontból a megfigyelőnek fel kell áldoznia az embert. Öt élet több, mint egy. De abban a sok tanulmányban, amelyben az alanyok ki voltak téve ennek a fiktív döntésnek, valami bennük fellázadt. Erkölcsi megérzéseik megtiltották az ártatlan ember aktív megölését - még akkor is, ha ez több életet mentett meg.
Ha a feladatokat anyanyelven adják meg, az ember hajlamos logikai csapdákba esni
Ezt az eredményt a spanyol pszichológusok jelenlegi tanulmánya is megmutatta, különösen akkor, amikor a tesztalanyoknak anyanyelvükön mutatták be a dilemmát. Idegen nyelven - francia, izraeliek, amerikaiak és koreaiak voltak a résztvevők között - magasabb volt azok aránya, akik úgy döntöttek, hogy az öt ember érdekében teszik a szörnyű tettet. "Az ítélet nem függhet attól, hogy a kövér ember vagy az el hombre grande életére gondolsz-e" - mondja Costa. - De sajnos pontosan ez a releváns.
Az erkölcsi pszichológusok már erősen megvakarták a racionálisan mérlegelő személy képét. Számos műben megmutatták, hogy az érzelmek erősen befolyásolják azt a kérdést, hogy egy cselekedet jó vagy rossz. Egy személy nyilatkozatra vagy helyzetre adott első reakciói általában meghatározzák az ítéletet. Végül is a tudatos gondolkodás indokolttá teszi azt, amit az affektusok adtak. Egy zavaró helyzetet idegen nyelven értékelve a Costa környéki pszichológusok most azzal érvelnek, csökkentik annak érzelmességét, ugyanakkor növelik a kognitív stresszt, és ezáltal racionális gondolkodást ébresztenek. Ilyen körülmények között a Costa tesztalanyai haszonelvűbb döntést hoztak, hogy a mellettük lévő férfit lökjék le a hídról.
Egy másik tesztben a pszichológusok tesztjeiket tesztelték, amelyek során a racionális gondolkodást tesztelik. A résztvevők jobban teljesítettek, ha ezeket a feladatokat idegen nyelven adták meg. Anyanyelvükön nagyobb eséllyel esnek intuitívan nyilvánvaló válaszok után, de alaposabban megvizsgálva kiderült, hogy tévesek. Hasonló eredmények ismeretesek azokból a tanulmányokból, amelyekben a feladatokat különböző, jól olvasható betűtípusokkal mutatták be. Minél rosszabb a betűkészlet, annál valószínűbb, hogy a résztvevők logikai hibákat észlelnek. Időnként gondolkodásra kell kényszeríteni az embereket, különben túl könnyen bíznak az első gondolatban.