Jojo Nyúl; az egyik legfurcsább kiigazítás - valahogy így különbözik
A „Jojo Rabbit” az egyik legfurcsább adaptáció - valahogy így különbözik a könyvtől
Leigh Monson, 2019. október 22-én, kedden
Az alkalmazkodás természeténél fogva átalakító. A forgatókönyvírónak változtatnia kell az ÍRÁS más formáján, hogy ez a mű közepes filmként működjön. Az eredeti mű rajongói gyakran megítélik a testreszabás értékét azáltal, hogy megítélik a film hűségét az alapanyaghoz az alapján, hogy mennyire ragaszkodik a történet üteméhez, hangvételéhez, sőt konkrét párbeszédhez, amelyről emlékszel és értékelsz az a munka, amelyet eleve megszerettél. De az adaptív rendellenesség folyamata néha olyan átalakító nyomásnak van kitéve az eredeti műben, hogy alig lehet felismerni.
Vegyük például Taika Waititiét Jojo Nyúl. Állítólag Waititi adaptálta a forgatókönyvet Christine Leunens regényéből Ketrecbe zárt ég, de miután megismerte a Waititi által készített filmeket, Ketrecbe zárt ég nagyon furcsa választásnak tűnik, amely különösen a filmrendezőket inspirálja. Különösen, Ketrecbe zárt égbolt nagyon-nagyon sötét történet. Valójában olyan komor, hogy bár a közelmúltbeli amerikai nyomtatás könyvkabátja "komor képregényként" írja le a történetet, a sötétség annyira fülledt, hogy nehezen értem meg, miért gondolná bárki, távolról vicces. És mégis, ha megnézed Jojo nyúl, ennek a történetnek a csontjai még mindig ott vannak, még akkor is, ha gyökeresen megváltoztak és különböző célokat szolgálnak.
Ez a bejegyzés tartalmazza spoiler Jojo Rabbit számára.
A gyermekkori hangulat és életkor Jojo Nyúl
A Waititi film egy Jojo nevű fiatal fiút követ, aki a második világháború idején nőtt fel Németországban. Jojo az édesanyjával él, mióta apja háborúba ment és soha nem tért vissza, és részt vesz a Hitler Ifjúságban. Helyettes apaként viselkedik Jojo képzeletbeli barátja, vadon, maga Hitler lángoló és gyermeki megszemélyesítésével, ahogy Waititi ábrázolja. Jojo, akit nacionalista buzgalom kerített hatalmába, édesanyja aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a nő az excentrikát elrejti, hogy megpróbálja megőrizni gyermeki életét és mentes legyen a gyűlöletkeltő indoktrinációtól.
Jojo élete azonban megváltozik, amikor a Hitler Ifjúság egyik tevékenysége során bekövetkezett baleset következtében egy gránát megsérül, karcolódik az arcán. Ekkor jön rá, hogy talán ő és édesanyja nincsenek egyedül a házukban, amikor felfedez egy falukon élő Elsa nevű zsidó tinédzsert. Elsa megfenyegeti Jojo életét, ha senkinek nem szabadna elmondania, de Jojo aggódik, hogy mi lesz az anyjával, ha hír jön, hogy zsidóval voltak. Tehát Jojo és Elsa zsákutcában maradnak, mivel Jojo édesanyja sem fogja elmondani a másik ismereteit attól a félelemtől, hogy veszélybe kerülne.
Tehát Jojo arra törekszik, hogy felismerje váratlan szobatársának tanulmányát a zsidóság egyfajta antropológiai tanulmányában, nagyrészt azokon a bohózatilag démoni karikatúrákon alapulva, amelyeket a Hitler-fiatalságban tanított, de fokozatosan taszította, amikor felismerte Elsa emberiség, még akkor is, ha gondjai vannak a felvételi lehetőséggel önmagában. Eközben Jojo kezdi azt gyanítani, hogy talán az anyja jobban áll a német kormány ellenállásában, mint valaha is sejtette, és ahogy kezdi Elismerve a pubertás előtti romantikus érzéseit Elsa iránt, Jojo felfedezi, hogy anyja holtan lóg a város térén, akit árulásáért kivégeztek.
Jojo ugyan kezdetben dühös Elsára, de Jojo még mindig igyekszik elrejteni a kormány vizsgálata elől. Ő az utolsó családfia, akit otthagyott a világon, és kezdi belátni, hogy talán a zsidók nem azok a szörnyek, akikben elhitették. Ez az ív akkor fejeződik be, amikor Jojo végre megöli a kedvét, elcseszi a faux-barátot, Faux Hitlert, és maga mögött hagyja a gyermekkori félrevezetés módját a megvilágosodott empátia mellett.
Amikor a szövetséges csapatok bevonulnak, felszabadítva a várost, Elsa megkérdezi Jojót, ki nyerte a háborút. Jojo a gyengeség pillanatában elmondja neki, hogy a németek nyertek, de gyorsan biztosítja, hogy segít neki kimenekülni a káosz elleni csatát követően. Amikor elhagyja a házat, ott rejtőzik először, nyilvánvalóvá válik, hogy a szövetségesek nyertek, hogy Jojo hazudott, és hogy szabad. Az utolsó pillanatok boldogok, miközben a pár boldogan nevet a rájuk váró lehetőségekben.
Megtört a sötét szív, benne emberek Ketrecbe zárt ég
Christine Leunens könyve nagyon hasonló utat követ Taika Waititi adaptációjához nagy vonalakban, bár kisebb és nagyobb részletek sokasága összeállítva a könyv nagyon különbözik attól, amit Waititi később kezdene vele. Például Johannesnek nincs aranyos vagy gyerekes beceneve, és édesanyjával, apjával és idősebb nagymamájával Ausztriában él, nem Németországban. Johannes nem egy Hitler Ifjúsági tevékenység során sérült meg, hanem egy igazi légitámadás során, amelyben gyermekkatonának sorolták be. Nem csak hegek vannak az arcán, de az arca fele is megbénul, és az egyik karját részben amputálták. Hitler soha nem jelent meg, beképzelt vagy más módon.
Johannes Elsa felfedezése nagyrészt ugyanaz, de titkos levelezésük évek, nem pedig hetek vagy hónapok alatt zajlik, mivel Johannes a háború előrehaladtával fiatal férfivá nő. Ez idő alatt Johannes apját letartóztatták az ellenállás tagjaként és koncentrációs táborba küldték. John anyja nagyjából ugyanazt a sorsot éli el, mint ő a filmben, de álláspontja kevésbé szeszélyes a könyvben, egyértelműbb, hogy vakabb annak érdekében, hogy a normális helyzetet átadja fiának, és ne térítsen el rá. Mivel az egyetlen szolgáltató olyan fogyatékossággal hagyta el háztartását, amely megakadályozza, hogy elegendő munkát kapjon, Johannes elkeseríti Elsát, mint egy nem kívánt házvezetőt, aki élni akar, de az anyjához való hűség miatt nem hajlandó elárulni a nagymamának. Kívánságait. Ennél is többet, Johannes fiatalosan érzi a vágyát Elsa iránt, gyűlöli őt a szülei meggyilkolása miatt, ugyanakkor szeretettel is iránta, mint az egyetlen emberre, aki érti őt, és csúnyának és magányosnak hallja hogyan lett.
Johannes hazugsága is megegyezik azzal, ahogy Elzának elmondja, hogy a német hadsereg harcolt a szövetségesekkel és deklarálta a győzelmet. De ez a pillanat, a film egyik utolsó jelenete a könyv felénél következik be. Ha ennek a történetnek a pontjai megegyeznének a Waititi által elhatározott adaptációval, akkor ez lenne a logikus hely a befejezésére, vagy legalábbis az epilógus előtti csúcspontként használnák. De itt válik egyértelművé Leunens célja a Waititiből, annál inkább, mint amilyen hangnem vagy építő részletek valaha is lehetségesek voltak.
Elsa Johannesnél fekszik, sértetlen marad. Nem ígéri, hogy segít Elzának elmenekülni, csak azért, hogy továbbra is rejtve maradjon. Ez a hazugság szégyenből, kéjből és magányból születik, miközben Johannes továbbra is letartóztatott fejlődés állapotába van zárva azzal, hogy gyermekkori összetörésének sorsát a sajátjába kapaszkodik, amikor kénytelen eligazodni egy olyan világban, amely otthagyta gyűlöletes ideológiáját. Eleinte Johannes ellentmond a hazugságának, de végül elégedett a választásával, hogy a nagymama gyanítani kezdi, hogy megöl egy lányt. A nagymama gyanúja csak inkább zavarja Elzát, hogy fokozza a gondatlanságot, mivel elveszíti reményét, hogy visszatérhet a normális életbe.
Miért lett egy történet kettő
Ketrecbe zárt ég a német náci nacionalizmus, a mérgező férfiasság, a szerelem iránti összetévesztés és a férfiak túszul ejtésének módja, mivel a férfiak nem tudnak megbirkózni saját fájdalmaikkal. A könyv könnyedségének minden érzését gyorsan összefoglalja üzenete kilátástalan kilátástalansága, egyedül hagyva bennünket egy beteg, elcsavarodott elbeszélővel, aki képtelen a saját történetének erkölcsi felismerésére. Ez nem arról szól, hogy az emberek hogyan változhatnak és növekedhetnek, hanem arról, hogy az emberek hogyan vannak ítélve áldozatul azoknak a káros kijelentéseknek, amelyeket a kultúrádban internalizálsz.
- tréfálkozott Taika Waititi a kérdések után a kérdések után Jojo Nyúl’S vetítés a Fantasztikus Festen, amelyet csak a felének felénél olvasott Ketrecbe zárt ég édesanyja ajánlására, a forgatókönyv megírása előtt, és a legkevésbé sem lepne meg, ha megtudnám, hogy Waititi soha nem fejezte be az olvasást. A Taika Waititi projektben nyilvánvalóak bizonyos változások a forrásanyagban, például Jojo távollétére fókuszálva, Jojo nagykorúságára helyezve a hangsúlyt, és a film általában világos hangvételű és a humorra támaszkodik. . Ha Waititi egyenesen kiigazította volna ezt Ketrecbe zárt ég, Arra a valószínűtlen dologra vonatkozna, hogy mindig kegyelem legyen a Waititi-filmográfia, szemöldökbe borítva az ilyen filmek optimizmusát fiú és a vadoniak vadászata.
Tehát miért kell igazodni Ketrecbe zárt ég egyáltalán? Természetesen nem beszélhetek Waititi mellett, de úgy tűnik Ketrecbe zárt ég a véletlenszerű inspiráció egyik formája volt. Elolvasta egy könyv egy részét, amellyel valószínűleg nem sokat törődik, aztán a saját befejezése után írta meg a történetet, egyszer gyermekkori témákkal foglalkozott, és komikus, ötletes módon nőtt fel, amely kellő tisztelettel adózott ennek A regény felépítése és története azt sugallja, hogy egyszerűen nem idézik teljesen eredeti műként. Jojo nyúl valószínűleg furcsa adaptációnak érzi magát, mert alig van olyan adaptáció, aki hozzáadna részterületeket Jojo életében olyan autoritásokhoz, akiknek nincs összehasonlítható megfelelőjük a regényben, és semmit sem alkalmaznak, ami ellentmondana annak a gondolatnak, hogy Jojo benne van. képes legyőzni azt a kultúrát, amelyben született. Mint minden testreszabás, Jojo Nyúl elvett valamit az illető személyiségétől a kiigazítás elvégzéséhez. Mit csinál Jojo Nyúl Az teszi egyedivé, hogy az író olyasmit vett, aminek valószínűleg ellentmondott, és olyanná változtatta, amit szeretett.