Martin Scorsese Kundun megnyugtatott - L Express
A maffiát elhagyva Martin Scorsese opera-verset ír alá Kundunnal. Himnusz a toleranciára. Tiszta remekmű.
A Kundun nem a dalai láma hagyományos életrajza, hanem lelki életrajza.
Jobb betiltani az arábiai Lawrence eposzt. És ragadja meg a tibeti filozófia lényegét. Krisztus utolsó kísértése rám kényszerítette a keresztre feszítés ikonográfiáját, a kereszt útját, a test és a szellem küzdelmét. Itt teszem azt, ami vagyok, nem buddhista tekintetemet, szűz és naiv impulzusokat. A Kundun, amelyet zeneműnek, kezdeményező és belső utazásnak tartok, felszabadításra, visszavetésre, ütemváltásra szólított fel. Az amerikai mozi haldoklik, mert nem születik költői hang.
Hogyan változtatja meg tempóját egy elektromos filmrendező?
Nézi Mizoguchit, Pather Panchalit Satyajit Ray, az olasz neorealisták, akik az utcán választották színészeiket. De Tian Zhuangzhuang, Zhang Yimou, Chen Kaige, kínai filmrendezők is, akiknek filmjei anélkül mutatják be a rituálékat, hogy megmagyaráznák őket. Akárcsak Kundunban, ahol a test nyelvét kölcsönzik, a Dalai Láma köré telepített szerzetesek mozgásai is megtestesülnek, mandalák formájában. Andrew Morton által írt Storm Over Tibet ugyanazon okokból jelölt meg engem. Ami Rossellinit illeti, Assisi Ferenc vagy Dreyer tizenegy Fioretti-jét, bizonyára ők is messziről befolyásolták harci módomat. Középsúlyos vagyok.
Vajon Henry Kissinger - mint mondják - tárgyalt-e helyetted Pekinggel?
Ha igen, nem közölte velem [rövid, skoréziai nevetés tört ki]. Kína potenciális piaca 6 milliárd dollár. Innentől kezdve már nincs kormány vagy igazgatók, akik kitartanak. Csak a pénz van. Michael Eisner (a disztribúció gyártója és terjesztője) megjövendölte a kínaiak előtt: "Kundun három hétig marad a képernyőn, majd elfelejtjük". Nem állítom, hogy a Disney tudatosan készítette volna el a filmet. Azt állítom azonban, hogy nem támogatta annyira, mint kellett volna.