Montesquieu, perzsa levelek, 1721 - Le Figaro Etudiant
A francia nyelv átdolgozása az első • általános útvonalon
A perzsa levelek jelképezik a felvilágosodást, egy olyan európai mozgalmat, amely az ész harcát testesíti meg a homályosság ellen. Az olyan filozófusok, mint Voltaire, Diderot, d'Alembert és Rousseau, új értékeket támogatnak: az oktatásnak és a tudásnak meg kell világítania az embereket. A kávézók és a társalgók a cserék és viták helyszíne, amelyek hozzájárulnak e mozgalom megjelenéséhez. Az irodalom egy új világlátást tükröz, és segít boldogabb és bölcsebb férfiak megalakulásában. 1721-ben Les Lettres persanes alapvető szerepet játszott azzal, hogy részt vett a hatalommal való visszaélések és az igazságosabb társadalom megalapításának vágyában.
Montesquieu, a felvilágosodás elődje
Montesquieu élen jár a mozgalomban. Bordeaux-i nemes, bíró fia, nagybirtokos, a bordeaux-i parlament tanácsadója, a felvilágosult arisztokrácia ideálját képviseli. Nyitott gondolkodása akkor fejeződik ki, amikor egy gazdag protestáns örökösnőt vesz feleségül, miközben a családja katolikus. Remek tudós, a szólásszabadság védelmezője, aki igazságos törvények megalkotására vágyott mindenki szolgálatában, Montesquieu korának embere volt, aki utat nyitott a francia filozófusok előtt. A despotizmus és a fanatizmus elítélésével alternatívákat mutat be az abszolút monarchiának, amelynek határait és igazságtalanságait aláhúzza.
A publikáció körülményei: a cenzúra elől való menekülés
A 18. század végéig minden műnek királyi kiváltságot kellett szereznie ahhoz, hogy megjelenhessen. Az egyház feketelistára tehet bizonyos műveket, amelyek károsítják a katolikus tanokat. Ezek a tiltások titkos művek forgalmazását és névtelen vagy külföldről történő publikálását eredményezik. Sok író talált ki stratégiákat e cenzúra elől. Montesquieu kiadja a Perzsa levelek névtelenül és Amszterdamban. Ezenkívül megvédi leveleinek hitelességét, és tagadja, hogy írták és kitalálták volna őket, csupán a perzsa barátok által rábízott levelezés egyszerű fordítójának állítva: " Az itt író perzsákat nálam szállták meg; együtt töltöttük az életünket. Miközben úgy néztek rám, mint egy másik világ emberére, semmit sem rejtettek el előlem. Az ilyen messziről átültetett embereknek már nem lehetnek titkai. Leveleik nagy részét közölték velem; Lemásoltam őket."
Korának emblematikus műve
Montesquieu műve az orientalista művészi divat része, nagyon népszerű a század elején. Perzsa levelek kiterjeszteni a sikerét Ezeregy éjszaka fordította Antoine Galland. Az olvasók fantáziáját fantáziák táplálják: a szeraglio, Eros (szerelem) és Thanatos (halál) székhelyének zárt univerzuma, a keleti nők szépsége és érzékisége, a test élvezeteinek fokozása, a test egzotikuma. a tájak olyan közhelyek, amelyek elcsábítják a közönséget. Nem csak az irodalom veszi birtokba ezeket az ábrázolásokat: az orientalizmus a festészetben (Liotard, Boucher, Van Loo), a zenében (Rameau, Mozart), a belsőépítészetben vagy a bálok témáiban is megmutatkozik az udvarban. A siker Perzsa betűk ezért részben a kortársak keleti vonzereje magyarázza.
A tükrök és keresztezett pillantások finom játéka
A perzsa elidegenedés tökéletes eszköz a francia szokások elítélésére. A távoli tekintet kettős: két perzsa utazóé, de az európai olvasóé is a szeraglia zárt univerzumában. Usbek szeragliája mindkettő " élvezetek és élvezetek helye"És egy arany börtön, ahol a nők szabadságát korlátozzák, és ahol a szultán despotizmusát gyakorolják. A francia bíróságot Usbek és Rica meghökkent, mulatságos vagy kritikus szeme látja. Ezzel szemben a francia valóság Perzsiában is átültethető, és az eunuchok cselekedetei felidézik a miniszterek és az udvaroncok intrikáit a királlyal szemben. Ezért ez a episztoláris regény a tükrök és keresztezett pillantások finom játékát kínálja számunkra.
Egyfajta regény
Ez a kifejezés, amelyet Montesquieu bevezető reflexióiban használt, felfedi a történet hibrid jellegét. Jellemzői vannak a regényre: az elbeszélési struktúra óta " látjuk a kezdetet, a haladást, a véget"; az érzelmi vagy társadalmi kapcsolatok által összekapcsolt karakterrendszer, a metafora által kifejezve: " a különféle karakterek egy összekapcsolódó láncba kerülnek »; a kapcsolódó események valószínűsége: " a világ ezen részének szokásai kevésbé csodálatos és kevésbé furcsa levegőt nyernek a fejükben". A filozófiai, erkölcsi és politikai gondolkodás azonban inkább a bocsánatkérés műfajára utal: " a szerző megadta magának azt az előnyét, hogy a filozófiát, a politikát és az erkölcsöt egyesítheti egy regénnyel, és mindezt összekötheti egy titkos lánccal, és néhány szempontból ismeretlen".