Pszichológiai Intézet IMGE gGmbH
1.1.1 Herkules nyolcadik és tizenegyedik munkája
"A nyolcadik mű: A kilencfejű hidra megölése
(Skorpió, október 23. - november 22.)
A legenda
A nagyszerű, aki ragyogó nyugalomba burkolva elnököl, csak egy szót mondott. A tanár meghallotta az aranyhangú parancsot, és felhívta Herkulest, Isten Fiát, aki szintén ember fia volt.
"A fény most a nyolcadik kapun esik - mondta a tanár. - A régi Argoszban aszály van. Amymone Neptunus segítségét kéri. Parancsot adott neki, hogy csapjon le egy sziklára, és amikor megtette, három kristály patak fakadt belőle. De hamarosan akkor egy hidra lakott ott. "
- Az Amymone folyón fekszik a Lerna mocsaras mocsara. Ebben az undorító iszapban lakik a Hydra szörnyeteg, a föld csapása. Ennek a lénynek kilenc feje van, és az egyik halhatatlan. Készülj fel a gyűlöletes állat elleni küzdelemre. És ne gondold, hogy a hétköznapi eszközök segíthetnek; ha elpusztítja az egyik fejet, két új nő meg a helyén. Hercules várakozott.
- Csak egy szót tudok nektek adni - folytatta a tanár. „Térdelve térünk fel. Nyerünk, ha megadjuk magunkat. Megadással nyerjük meg a harcot. Menj most, ó Isten fia és ember fia, és nyerj! Hercules átsétált a nyolcadik kapun.
A bűzlő lernai láp olyan szemet vetett fel, amely mindenkit megrémített, aki a közelébe ért. Bűze hét mérföldes körzetben szennyezte a levegőt. Amikor Hercules közelebb ért, meg kellett állnia, mert a szag önmagában szinte elárasztotta. Az iszapos futóhomok veszélyt jelentett, és Hercules nem egyszer gyorsan visszahúzta a lábát, hogy a megereszkedett talaj ne szívja el.
Végül megtalálta a tábort, ahol a szörnyeteg fenevad tartózkodott. A hidra egy barlangban rejtve feküdt az örök éjszakában. Hercules éjjel-nappal bejárta a megtévesztő lápot, és jó lehetőségre várt, ha az állat megbukik. Hiába várt. A szörnyeteg büdös barlangjában maradt.
Most Hercules cselre gondolt. Nyilait égő szurokba mártotta és egyenesen az ásító barlangba lőtte, ahol a fenevad elidőzött. Most nyugtalanságot és mozgást látott.
Kijött a hidra. Kilenc dühös fejük lángot köpött, pikkelyes farkuk a vizet és az iszapot csapta össze, amely tetőtől talpig megfestette Herkulest. A szörny három öl magasra emelkedett, olyan csúnya dolog, mintha az idők kezdete óta a legmocskosabb gondolatok hozták volna létre.
A hidra előre sziszegve megpróbálta összefonni Hercules lábát. Félreugrott, és olyan megsemmisítő csapást mért rá, hogy az egyik feje levágódott. Alig tűnt el a szörnyű fej a mocsárban, mint két új nőtt fel a helyén. Újra és újra Hercules megtámadta az őrült szörnyeteget, de az nem gyengült, hanem megerősödött.
Hercules ekkor eszébe jutott tanára szavai. - Térdelve kelünk fel. Hercules eldobta magáról az ütőt, letérdelt, puszta kezével megfogta a hidrat és felemelte. A levegőben lógva ereje elhalványult. Tehát térdelve tartotta maga felett a hidrat, hogy a tisztító levegő és fény megfelelő hatást fejthessen ki. A csak sötétben és sáros iszapban erős vadállat gyorsan elvesztette erejét, amikor a napsugarak és a szél megérintette.
Vállat vont és küzdött, borzongás futott át förtelmes testén. A védelme a győzelemig mind gyengült. A fejük lesüllyedt, a szájuk lihegett és a szemük üveges volt, és a földre estek. De csak akkor, amikor a hidra élettelenül hevert, Hercules észrevette a misztikus fejet, amely halhatatlan.
Hercules levágta ezt az egyetlen halhatatlan fejet a Hydra testéről, és a még mindig sziszegő fejet egy szikla alá temette.
Hercules visszatért és a tanára elé állt. "A győzelmet elnyerték" - mondta ez utóbbi. - A nyolcadik kapun ragyogó fény most összekeveredett a sajátjával.
Kereskedő Ferenc. "(154-157. O.)
Tizenegyedik munka: Az augeai istálló tisztítása(Vízöntő, január 21. - február 19.)
A legenda
A béke helyén, ahol a Nagy elnököl, hagyta, hogy fennkölt gondolatának sugarai kifolyjanak. A tanár odalépett.
"Az egyetlen lángnak meg kell gyújtania a fennmaradó negyvenkilencet" - erősítette meg a Nagy.
"Így legyen" - válaszolta a tanár. "Mivel Hercules most már meggyújtotta a saját lámpáját, most el kell hoznia a fényt a másiknak".
- A kerék tizenegyszer megfordult, és most egy másik kapu előtt állsz. Sokáig követted a fényt, amely először bizonytalanul pislákolt, majd állandó lámpává nőtte ki magát, és most sütő napsá vált számodra. Most fordítson hátat pompájuknak; fordítsa meg a lépcsőket és menjen vissza azokhoz, akik számára a fény csak egy röpke pont; segítsen nekik növekedni. Menjen el Augiashoz, akinek királyságát meg kell tisztítani az ősi gonosztól. Beszéltem."
A tizenegyedik kapun áthaladva Herkulész Ágias királyt kereste.
Ahogy közeledett ahhoz a birodalomhoz, ahol Augias uralkodott, szörnyű bűz ütötte meg az orrát már messziről, így gyenge volt, és már nem tudta irányítani az érzékeit. És ott megtudta, hogy Augias király évek óta nem távolította el a trágyát, amelyet nyájaival készítettek. Ráadásul a legelők már annyira megtermékenyültek, hogy nem teremhetett rajtuk betakarítás. Ennek eredményeként az egyik elárasztotta
pusztító pestis minden országban, pusztító ember életében.
Hercules a palotába ment, és Augias után nézett. Amikor értesült róla, hogy Hercules meg akarja takarítani az ég felé bódult istállókat, hitetlenkedést és bizalmatlanságot mutatott.
"Azt mondod, hogy ezt a nagyszerű munkát úgy akarod elvégezni, hogy nem kérsz jutalmat?" - mondta a király gyanakodva. - Nem bízom az ilyen hencegőkben! Ez egy okos terv, ó Herkules, hogy ellopják tőlem a trónt. Még soha nem hallottam olyan emberekről, akik valaha is jutalom nélkül akarták szolgálni a világot. Szeretnék azonban köszönni minden bolondot, aki itt segítene. De alkut kell kötni, különben szidnának egy hülye királyért. Ha egyetlen nap alatt teljesíted, amit ígértél, akkor a nagy állományom tizede a tiéd legyen: de ha nem sikerül, az életed és a tulajdonod az én kezembe kerül. Természetesen egy pillanatig sem hiszem, hogy a dicsekvést megvalósíthatja, de megpróbálhatja. "
Herkules ekkor otthagyta a királyt. Végigsétált a pusztított helyen, és egy szekeret látott, amelyet erősen megrakott a halott, a szörnyű pestis áldozatai.
Két folyó, az Alpheus és a Peneus, csendesen folyt a közelben. Amikor Hercules most egy parton állt, a probléma megoldása villámként villant át az agyában. Teljes erejével azonnal munkába állt. Nagy nehezen sikerült levezetnie a két folyót évtizedes pályájukról. Alpheust és Peneust arra késztették, hogy öntsék vizüket Augean trágyával töltött istállóin keresztül. A zuhatag elmosta az összes trágyát, amelyet régóta felhalmoztak. A birodalmat most megtisztították minden büdös szennytől. A lehetetlennek tűnő feladat egy nap alatt teljesült.
Amikor Hercules, rendkívül megelégedve az eredménnyel, megjelent Augiasnál, utóbbi átkozódni kezdett.
- Csak egy trükk sikerült neked - kiáltotta mérgesen Augias király. - A folyók végezték ezt a munkát, nem te. Trükk volt, hogy a nyájat elvettem tőlem, támadás a trónom ellen. Nem kap jutalmat. Menj és távolítsd el magad, mielőtt lerövidítem a törzset a fejed körül. "
A dühös király száműzte Herkuleset, és megtiltotta neki, hogy azonnali halál fenyegetésével térjen vissza birodalmába.
Miután Herkules, az Emberfia, aki szintén Isten Fia, elvégezte a neki rendelt munkát, visszatért oda, ahonnan jött.
- Világszolga lettél - mondta a tanár, amikor Hercules közelebb került hozzá. - A visszafelé haladva előre lépett; a fény házához jöttél, de más úton haladtál; a fényedet adományoztad, hogy mások fénye fel tudjon ragyogni. A tizenegyedik munka által átadott ékszer most örökre a tiéd. "
F. M. "(199-201. O.)"
Megtalálja az aktuális információkat projektjeinkről, valamint érdekes dokumentumokat