Minden tegnap- Natalia Ginzburg - a beszámoló

A holnap előtti napok

2004. január 14

Fasizmus alatt nőtt fel. A nagy olasz szerző második regénye új fordításban, amely igazságot szolgáltat egyedi hangjának.

Szerző: Natalia GinzburgSzerkesztő: Liana LeviKedves: Regény és szépirodalomÁllampolgárság: Olasz

Végre új fordítás érkezett, hogy igazságot szolgáltasson Natalia Ginzburg második regényének [1], amelyet gyakran - és helyesen - az olasz irodalom egyik jelzőfényeként mutatnak be. Férje, Leone Ginzburg mellett a szerző határozottan antifasiszta környezetben élt. Az üldözött, majd kiesett házaspár soha nem fogja abbahagyni a harcot, amelynek 1944-ben Leone Ginzburg halála lesz a római Regina Coeli börtönében, amely szomorú emlékezetet teremt, amelyet a Mussolini-rendszer ellenfelei számára tartanak fenn. A háború végén Natalia ismét felvette a tollat. Nincs bosszúszellem ennek a megsebesült asszonynak az írásában. Nem a pontszámok rendezéséről van szó, hanem az, hogy miért akarja megérteni, miért és hogyan. Menjen a lehető legközelebb az emberi lélekhez, és öblítse ki a csúszást, a lehető legközelebb az élethez.

Tegnapi egészünk lépésről lépésre követi a turini kispolgárság két szomszédos családját. Három gyerek az utca egyik oldalán, négy a másikon. A fasizmus és a háború elterjedése, mint serdülőkoruk játszótere. Minden összehozhatja őket, de minden elválasztja őket. Alattomosan. Mert így megy az élet, amely felett kevés az irányításunk, tehát menjen az esély, amely ide-oda vezet. A nagy szavak végül összetörnek a kis valóságokkal szemben, és visszanyert békében találjuk magunkat, tegnapjaink mögött. Szinte hiteltelen. Tehát ez felnőne ?

---