NÉGY HÓNAP REJTÉZET, POLITIKA, SIKER
Hogyan lett egy SS-tiszt kitalált emlékei bestseller Franciaországban? Miért akartak egyesek úgy kinézni, mint az amerikai regényíró? Van-e Littell félreértés? Vizsgálat.
JEAN-CHRISTOPHE BUISSON írta
Feladva 2006. december 29-én, 6: 00-kor, frissítve: 2007.10.15., 10: 13-kor
Ki is valójában Jonathan Littell ?
Mit tudunk az amerikai íróról, amely felhasználható lenne műve jobb olvasásához? 1967. október 10-én New York-ban született, Robert Littell fia, a kötetéről és a dokumentumok pontosságáról híres legkelendőbb kémkönyvek írója (A vállalat, a nagy CIA-regény). Dél-Franciaországban nőtt fel. (a könyv több jelenetének színháza), a francia és görög-latin bölcsészettudományok oktatásáról híres párizsi Fénelon lycée tanulmányait követte, és gyakran látogatta a francia főváros morbid katakombáit, ahol több millió emberi csont fordította Sade-et és Blanchot-t. - a Les Bienveillantes elbeszélője által tisztelt szerző - Moszkvában élt, és nagyon szorosan látogatott bizonyos hóhérokat Oroszországban, a volt Jugoszláviában, Ruandában, Afganisztánban és Pakisztánban, ahol az Elleni Akció küldetései keretében barangolt (és életét kockáztatta). Éhség. Most Barcelonában él, és úgy véli, hogy első regénye - a Bad Feszültség, egy tudományos-fantasztikus mű - "fiatalos butaság" volt, elutasítja, hogy könyve filmadaptáció tárgyát képezze, és szorosan követni fogja a fordítást. regény angolul.
Kiadja-e a "Les Bienveillantes" c. ?
Van azonban egy érv, amelyet nem lehet túl könnyedén elvetni: mi a helyzet az áldozatok emlékével? A Le Nouvel Observateur című filmben a Shoah rendezője, Claude Lanzmann ügyetlenül próbálta előremozdítani taszításának igazolására, attól tartva, hogy a regény egy napon a History helyébe lép, a Les Bienveillantes pedig a La Destruction des Juifs helyett Raul Hilberg Európájával a tanulmányban, ha nem a népirtás megértése. Kétségtelenül megalapozatlan gyötrelem, amelyre Michel Crépu határozottan válaszol a La Revue des deux mondes decemberi számában: "És ha ez a regény valóban regényként létezett volna, Lanzmann Shoah-ját figyelembe véve (emlékezzünk ugyan arra, hogy Shoah egy, nem könyv) és nem önmaga ellenére? "