2011. május; 2. oldal; MINDENT, DE LÍRIKA
Ez és az (5): Sárga virágok, hangyák, macskák és csomagok fotói
Valójában még egy képet akartam készíteni a kis sárga virágokról április végétől Mikage számára, de ezek most elhalványultak. És a hirtelen tomboló gyomoknak köszönhetően még a lombot sem tudtam alaposan szemügyre venni. Ehelyett, mivel a tomboló gyomok az elmúlt napokban sárgán kezdtek virágozni, végül sikerült azonosítanom a cuccot: Kúszó boglárka! (A következő napokban lesz egy kert fotóival ellátott bejegyzés is, amely látható rajta.)
Nyilván van kémia ellene, de valószínűleg nem fogom tudni rávenni magam. Tehát továbbra is fájóan fogom az ujjaimat, megpróbálom megtalálni a legkisebb gyökeret is, kétségbeesés, hogy a cuccok is szaporodnak a csinos virágok és bokrok között, és azon tűnődöm, vajon a teljes kivágás és a vastag talajtakaró néhol nem a legkönnyebb-e Megoldás lenne. * sóhaj *
Ó, a talajtakarónak is segítenie kell ez ellen - valószínűleg ezért ültettek ennyit a korábbi bérlők. Sajnos a boglárka is nő a talajtakaró között, és még nehezebb eltávolítani, mint az ágyak többi részén ...
Tegnap este a férjem hirtelen észrevette a hangyákat a folyosón. Becslése szerint a lakás ajtaja és a mellette lévő szőnyeg körül negyven körüli hangya nyüzsgött. Nem találtunk "forrást" a behatolók számára, bár néhányan az ajtó alatt és a küszöbön voltak, de a folyosón egyetlen mászó sem volt látható. Tehát a vadállatok akár a mellettünk lévő lakásból, akár közvetlenül a falakon át jöhetnek. A szomszédos lakást csak egy ideje "őrzik", és a házfelügyelő csak pénteken volt ott - azt hiszem, egy hangyakolóniára lett volna figyelmes. Nem vettem észre semmit az alagsorban, és ha a vadállatok átjönnek a falakon, akkor csak akkor tudhatnám meg, ha eltávolítom az alaplapokat és a laminált anyagot - és hogy ilyen nagy az esély a sikerre ...
Először is rövid távú megközelítést alkalmazunk: tegnap a férjem porszívózta a hangyákat, és azonnal eldobta a porszívó táskáját, én pedig a folyosót bőkezűen megtöröltem ecettel (a laminátum egyébként sem jó állapotban van - elvégre az előző bérlőtől néhány foltot megúsztam a tiszta ecettel amelyek dacoltak minden eddigi takarítási kísérlettel!). Ezt követően csak néhány hangyát észleltek, amelyeket azonnal megsemmisítettünk. Ma reggel viszont valószínűleg megint nyüzsgött az ajtó körül - a férjem olyan kedves volt, és csak azután ébresztett, miután eltávolította a vadállatokat -, azóta félóránként kutatom a padlót, a szegélyléceket és a falakat, és kihúzom az ecetet.
Ha valamelyikőtöknek mégis van ötlete, hogyan lehet macskabarát módon megszabadulni a lakás hangyáitól, kérjük, jelezze nekünk! Időközben a vadállatok is megjelentek a hálószobában ...
Ó, a wikipédia szerint a szódabikarbóna csak akkor segít, ha szarvasszarv-só van benne, és ez viszont káros lehet a macskákra. Eddig csak olyan állításokat találtam az interneten, amelyek szerint egy macska soha nem eszik ilyesmit, de úgy tűnik, hogy az embereknek nincs otthonában sem Shandy (túl kapzsi, hogy óvatos legyen), sem Baltimore (túl kíváncsi a veszélyek felismerésére).
Kiegészítés: Egyéb információk szerint az erős illatú gyógynövényeknek, például az oregánónak és a majorannának segíteniük kell - akkor valószínűleg ma este megízlelem a hálószobát és a folyosót. Álmodunk majd pizzáról?
Meglepetés csomag
Néhány napja kaptam egy meglepetés csomagot, amelynek tartalmára néhány ember kíváncsi volt. Tehát itt van egy fotó a csomagról:
Sok finom csokoládé, chai tea és lekvár. És volt még egy hosszú nyelű kanál is, hogy a magas, keskeny edényből kihozhassa a lekvárt - a feladó nagyon gondolt rá! 🙂 A doboz valószínűleg hamarosan állandó helyet kap a nappali asztalán. Dekoratív, macskabiztos módon kell elrakni a fejhallgató és egyéb apróságok számára.
És mivel már a "macskabiztos" témában vagyok:
Ez és az (4): Nemzetközi diétaellenes nap
"Nemzetközi diétaellenes nap"
Ma ismét a diétaellenes nemzetközi nap van, és a tavalyihoz hasonlóan ezt a napot egy nagy bögre forró csokoládéval ünnepeltem. Sajnos egyetlen fotót sem tudok adni róla, csak a néhány napja érkezett meglepetés csomagról. Végül ki akarom próbálni a (csokoládé) tartalmát, és egy fehér epercsokoládéval édesítem az estémet.
Ha a fényképezőgéphez új elemeket vásároltunk, akkor szállítom le a fotókat (ha van még néhány csokoládé morzsa). Jelenleg órákig töltök, és három fotó után megint. Nagyon idegesítő és frusztráló!
Egyébként az elmúlt napokban újra elolvastam néhány könyvtári könyvet. Úgy tűnik, hogy olvasási őrületem nem akar véget érni, de megfogott a vonakodás az írástól. És bármennyire is problémáim vannak a nem olyan jó állapotú könyvtári könyvekkel (szerencsére a csomagolásnak köszönhetően alaposan lemoshatod őket, mielőtt elkezdenéd olvasni), undorítónak tartom, amikor a könyvek cigarettafüstszagúak.
Ez a helyzet a Karen Rose "Halál menyasszonya" című jelenlegi olvasatommal is, ami azt jelenti, hogy rendszeresen szüneteket kell tartanom, mert az orrom összeszorul és a szemem viszket még olvasás közben is. Mivel általában nincs szénanáthám, csak a könyv marad kiváltó okként. Bár ilyen extrém reakciót csak a szüleim felkereséséből tudok, akik mindketten dohányznak. Ezenkívül folyamatosan érzem, hogy meg kell mosni a kezem, mert olyan illatuk van, miután megérintettem a könyvet. Sajnos eddig annyira tetszik a történet, hogy a regényt sem akarom elszakítani ...
Shandy olyan kegyes volt, és néhány nappal ezelőtt hagyott, hogy lefényképezzem. Két kép még kissé vonzónak is bizonyult. 🙂
Kerstin Herrnkind: A férjem, a gyilkos
Mindjárt az elején: mindig vesszőt akarok tenni a címbe, mert véleményem szerint egyszerűen oda tartozik, de a kiadó (és szerző?) A könyvben a címben szereplő vessző nélkül hozta be a könyvet - és ezzel együtt kell élnem. 😉 A tartalom külön összefoglalása helyett ott van a részlet, mert akkor képet kap arról, hogy mit vártam a regénytől:
Egyik napról a másikra Xenia Rabe ideális világa széttörik: férje, Tobias megerőszakolt és meggyilkolt egy 14 éves lányt. Most a rendőrség elől menekül.
Xenia kíváncsi, miért nem sejtette férje kettős életét, és nyomokat keres. Ki az a férfi, akihez olyan gyorsan sietett? Tóbiás szülőfalujában találkozik szörnyű családi titkával. Ez a kulcsa annak, amit tett? Vagy valóban nagyon más az egész?
Xenia sorsdöntést hoz ...
A fecsegés után arra számítottam, hogy egy nőnek meg kell küzdenie azzal, hogy férje gyilkos. Azt hittem, arról van szó, hogy megpróbálja megbékélni azzal a ténnyel, hogy az a személy, akit szeretett, képes egy ilyen cselekedetre. A regény azon részei, amelyekben Xenia Rabe reakcióját első személyű szemszögből tapasztalja meg az olvasó, még annál is irritálóbbak voltak. Úgy tűnik, a nő kevésbé kíváncsi arra, hogy lehet az, hogy nem jött rá férje kettős életére, mint azt, hogy meg akarja tudni, miért is vette feleségül ezt a férfit. Kevésbé bántott, mint dühös, csak a lehető leggyorsabban szeretné ellenőrizni ezt a házasságot és férjét, és visszatalálni a "normális" élethez.
E történet mellett az olvasó megismeri más emberek perspektíváit is, akik - a "A férjem gyilkos" téma miatt - kapcsolatban állnak Xenia Rabe-val. Kerstin Herrnkind nagyon részletesen leírja két rendőri riporter mindennapjait, akik eredetileg interjút akartak készíteni Xenia Rabe-val a férjéről, és így az olvasó megtudja, hogy a két férfi mennyire gátlástalan a fotók és információk terén, amikor bűncselekményekről van szó. Van egy kis - és nagyon cinikus - betekintés a rendőrség és az ügyészség munkájába. Minden nagyon jól és érdekes módon van megírva, de fél könyvem összezavarodott a különféle szereplők furcsa viselkedése és a történet apró következetlenségei miatt.
Hogy miért következnek be ezek az ellentmondásos jelenetek és cselekedetek, azt Kerstin Herrnkind magyarázza a végén, de számomra ez főként ahhoz vezetett, hogy fel tudom ismerni a szerző alapötletét, de személy szerint úgy éreztem, hogy tépelődik rajta. Mert ez a fordulat a történet legvégén teljesen új megvilágítást vet az egyik olyan emberre, akit végigkísértek a regény során. Nem tudom, hogy azért, mert a megoldás tippjei nagyon finoman (nyilvánvalóan) beépültek számomra, vagy azért, mert csak valami mást vártam, de a vége nagyon idegesített. Másodszor elolvasva valószínűleg csodálhattam a nyomok ügyes beépítését, de így úgy érzem, hogy a szerző szándékosan "hülye".
Objektíven értékelni tudom a jó írást, az érdekes perspektívákat és a nem annyira kimerült ötletet, de tisztán szubjektíven az az érzésem, hogy a szerző megsértette az egyik alapvető bűnügyi szabályt azzal, hogy nem engedte olvasóként „részt venni”. Valószínűleg - az igazán könnyen olvasható stílus és az érdekes karakterek miatt - elolvasnék egy újabb könyvet a szerzőtől a debütáló regény után, de ha mégis igénybe venné egy ilyen trükköt, hogy a cselekményének különös fordulatot adjon, akkor az Kerstin Herrnkind valószínűleg elvesztett olvasóként. Azok közé az emberek közé tartozom, akik elvárják, hogy a krimiírók betartsák - legalábbis durván - a Detektív Klub szabályait, amelyek állítólag biztosítják, hogy a szerző tisztességesen viselkedjen az olvasóval szemben. És igen, tisztában vagyok vele, hogy ez a történet nem detektívregény ... 😉
Május-SuB
Miután április elején „könyvőrületbe kerültem”, a hónap hátralévő részében sem tudtam abbahagyni az olvasást. Régóta nem volt ilyen intenzív olvasási szakaszom - és furcsa módon úgy tűnik, még mindig nincs vége. Így áprilisban 19 könyvet és 12 mangát olvastam, és két hangoskönyvet hallgattam meg. Ami a hangoskönyveket illeti, egyértelműen észrevehető, hogy nem vagyok annyira elégedett az mp3-lejátszóm új fejhallgatójával. Lényegesen kevesebb időt töltök azzal, hogy meghallgassam, és csak a CD-n található hangoskönyvekre korlátozódom. És mivel áprilisban sem tudtam olyan sok új könyvet üdvözölni a SuB-ban, úgy tűnik, egy „100 év alatti” SuB május végén elérhető. Jó kilátás!
A (2)
Robert Asprin: A démon kövér zsákmánya
Robert Asprin: A démon nem teremt rendet
B (8)
Sina Beerwald: Az ötvös
Alfred Bekker: Sárkánygyűrű (The Dragon Earth Saga 2)
Alfred Bekker: Sárkány trón (A sárkány-föld bölcs 3)
Ruth Berger: Gretchen - frankfurti büntetőügy
Jacques Bonnet: Sokoldalú szeretőim
Marie Brennan: Doppelganger
Marie Brennan: Boszorkányharcos
Frank Bresching: A Grimaud ördöge
C (4)
Jennifer Chiaverini: A karácsonyi paplan
Eoin Colfer: Az idő paradoxona (Artemis Fowl)
James Collins: Varázslatos hegy kezdőknek
Colin Cotterill: Haláltánc Dr. Siri (Dr. Siri 3)
D (5)
John Dickinson: A kígyó a világ szélén
Joe Donnelly: Jack Flint és a szívkő varázslata
Joe Donnelly: Jack Flint és a kígyók démona
Joe Donnelly: Jack Flint és a réz rablása
Rebecca Drake: Csendesen halsz meg
F (13)
Melissa Fairchild: A világ vándor
Jennifer Fallon: Az istenek gyermeke (The Demon Child 2)
Jasper Fforde: A Jane Eyre-ügy
Francecso de Fillipo: Aláírt
Alex Finn: Szörnyen
Gayle Forman: Ha maradok
Alan Dean Foster: Gyíkvilág
Alan Dean Foster: A semmi hangja
Alan Dean Foster: Házasság
Alan Dean Foster: Kvofum
Earlene Fowler: Halálos árnyékok
Peter Freund: Laura és a hold pecsétje
Luca di Fulvio: Dionüszosz bosszúja
G (4)
Francois Gantheret: A víz emléke
Michele Giuttari: A bosszú tüze
Thomas Görden: A szerzetes és a zsidónő
Sandra Grimm: Az alattomos csirkeölés
H (4)
Karola Hagemann: Akit az istenek szeretnek, az fiatalon meghal
Brendan Halpin: Most már tisztán látok
Heter Frederik: Fordulópont
Frederike Hieronymi: Silla - a farkas lánya, a jóslat
I (2)
Greg Iles: Csendes méreg
John Irving: Tegnap este a Twisted Riverben
J (2)
P.D. James: Hibátlan halál
Alaya Johnson: Holdfény - A sötétség városa
K (6)
Elisabeth Kabatek: Perec tekercsel reggelire
Tom Kahn: A tibeti projekt
Jörg Kastner: A gonosz tulipánja
Jackie Kessler és Caitlin Kittredge: Az Icarus Project 2 - A szürkületben
Celine Kiernan: Árnyékút
Clara Kramer: Egy remény remény
L (4)
Marc Levy: Minden el nem mondott szó
Siri Lindberg: Éjszakai liliomok
Michaela Link: A császárné tükre
Szergej Lukianenko: Trix Solier
M (5)
Christoph Marzi: Lyra
Seanan McGuire: október Daye - téli átok
Richelle Mead: Sötét hattyú - Vihar lánya
Kai Meyer: Hex
Boris Meyn: Az árnyékflotta
N (3)
Melissa Nathan: Tejjel és cukorral
Jo Nesbo: Fejvadász
Elle Newmark: A gránátalma-tolvaj
P (4)
Renata Petry: Hilgensee
Tamora Pierce: Fiatal harcosok - Az erő történetei
Tamora Pierce: Bloodhound (Beka Cooper legendája # 2)
Tamora Pierce: Kövek olvadása (Circle Reforge)
R (14)
Irene Radford: Az utolsó háborús mágus (A Sárkány Nimbus története 2)
Irene Radford: A renegát sárkány (A sárkány története Nimbus 3)
Jennifer Rardin: Csak örökké élsz
Sarah Rayner: A kora nap fénye
Ilkka Remes: A gonosz öröksége
John Maddox Roberts: A császár ellenségei - bűncselekmény az ókori Rómából
Silvia Roth: rikošett
Michael Rothballer: Ezer vihar (a kardok öröksége 1)
Michael Rothballer: Fire Zwinger (a kardok öröksége 2)
Michael Rothballer: Isteni pajzs (kardok öröksége 3)
Patrick Rothfuss: A regicide krónika 1 - A szél neve
Brian Ruckley: Téli fordulat (A vér és a jég világa 1)
Craig Russel: Lennox
Craig Russel: Valkyrie
S (10)
Régis de Sá Moreira: A könyvek titkos élete
Schlederer Victoria: Az ördög maskarája
Jens Schumacher: Ambigua - a mogonthuri csillagkő
Alexander Schwarz: flip rouge
Emma Smith: A távoli hívás
Veronica Stallwood: Rossz játék Oxfordban
Stitz Ilka: Aki dacol Fortunával
Jonathan Stroud: Bartimaeus - Samarkand amulettje
Rosemary Sutcliff: Troy vagy Odüsszeusz visszatérése
Rosemary Sutcliff: Arthur király és a kerekasztal lovagjai
T (10)
Amy Tan: Madame Chen szelleme
Charles den Tex: A cella
Thomas Thiemeyer: Nebra
Thomas Thiemeyer: A világkeresők krónikái 2 - Poszeidón palotája
Rob Thurman: Holdszellemek
P.J. Tracy: A csali
P.J. Tracy: Mortifer
Jonathan Tropper: Hét rohadt hosszú nap
Aino Trosell: Határtalan szerelem
Gail Tsukiyama: Ezer virág útja
W (5)
Sarah Waters: A látogató
Winifred Watson: Miss Pettigrew nagy napja
Lauren Weisberger: Manhattan pártkirálynője
Gabriele Wollenhaupt: Lepel és rongypénz
Gabriella Wollenhaupt: Grappa és a tiszta menyasszony
X (1)
Xinran: Mentett szavak
107 cím a hónap elején
(Ebben a hónapban félkövéren olvastam a címeket)
(Dőlt betűkkel egészült ki)
(Az akciókhoz kékkel jelölt címeket jelöltem ki)
(Szeretném, ha 2011. június 2-ig elolvastam volna a pirossal jelölt címeket)