A könyvirodalom ételként Kölner Stadt-Anzeiger
Bejelentkezés itt
Személyes adatok megtekintése és szerkesztése
A hírlevél beállításainak áttekintése
Feliratkozások kezelése (beleértve a KStA PLUS-t is)
Még nincs fiókja? Regisztráljon itt
Az Ön személyes területe
Előfizető állapota: Jelenleg nincs aktív előfizetés
PLUS előfizetőként hetente több mint 250 KStA-PLUS cikkhez férhet hozzá
Hetente több mint 100 PLUS cikkhez férhet hozzá, és élvezheti prémium cikk nézetünket
Kérjük, aktiválja fiókját
profil
Személyes adatok megtekintése és szerkesztése
Hírlevél
A hírlevél beállításainak áttekintése
Feliratkozás kezelése
Feliratkozások kezelése (beleértve a KStA PLUS-t is)
Mentőhelikopter működés közben: Tűz több sérültel Bergheim szállásán
könyv: Az irodalom, mint étel
Susanne Neumanntól
Erftstadt-Lechenich
Ulrich Harbecke huncutul mosolyog. "Azt hiszem, Istennek van humora, különben nem teremtette volna meg a világot" - mondta az író és újságíró csütörtök reggel az erftstadt-lechenichi Köhn könyvesboltban. Most olvasta az egyik balladáját. A temetõi szónok, akinek beszédei olyan jók és szépek, hogy a meghatott gyászolók minden temetésen azt kívánják, hogy gyakrabban legyenek. Ő maga gyakran látta a temetéseken, hogy az emberek tomboltak a temetési beszéd miatt. "Csak pimasz vagy" - mondja Harbecke, aki versben eltúlozta megfigyelését.
A pimasz vers új „Heller Wahn” című könyvében olvasható „Balladák” alcímmel. Ebben a szerző a mindennapi jelenet és személyes megfigyeléseit narratív költészetbe fordítja. Megpróbálta "kihasználni a ballada szép régi formáját", hogy tökéletesen megragadja az élet által írt "furcsa, banalitásokat, őrültségeket és buta történeteket". Harbecke-nek sikerült ezt megtenni. A 68 éves szerző, aki a WDR-nél szerkesztőként dolgozott, és nem szépirodalmi könyveket, regényeket, versesköteteket és irodalmi paródiákat adott ki, szellemesen és szellemesen játszik a német nyelvvel. Anélkül, hogy valaha is átlépné a határt a szarkazmusig, feldolgozza a típusokat, az embereket és azok történeteit, furcsaságait és furcsaságait versekben, amelyek pontos ütésvonalakba torkollnak. Például Herr von Ribbeck balladájának változatában a farmeros kölyök nem hallja a síron a körtefát, amely halkan suttogva kínál körtét: „Hiába. Nem érkezett meg. Nem vette le a Walkmannt. "
Sajnos manapság a költészetet nehéz eladni - sajnálja Harbecke. könyvbemutatón, amelyhez kiadója, a Bruno Kehrein, a Grupello Verlag-tól kísérte, még a kisgyerekek is vonzónak érezték a verseket. Harbecke kétéves unokájáról mesél, aki Eduard Mörike-nek többször elhangzotta a "Ő" s "tavaszi verset, hogy a lány fejből megtanulhassa és elmondhassa. A gyerekek a szöveg és a ritmus nyelvén érezték a zenét - az író meg van róla győződve. Harbecke: "Az irodalom valami élõ, vitaminokat, rostokat és nyomelemeket tartalmazó étel."
Ulrich Harbecke, Heller Wahn - koncentrált balladák, Grupello-Verlag, 176 oldal, 16,90 euró, ISBN 978-3-89978-152-6