A láthatatlan látható (8) Tudor Vladescu Szingapúrból sugároz - Curierul De Râmnic
Például az ókori sumérban a "föld" szónak több jelentése van, attól függően, hogy milyen körülmények között használják. A legújabb, újasszírnak nevezett ékírásos írás karaktere (ejtsd: KALAM), azaz "sok csatorna által keresztezett föld", és ez azért van, mert a városból kijutva a sumérok pontosan ezt látták: sok földet árkok szegélyeznek vízzel. Az Ur, Uruk és Lagash városokban és környékén élő civilizáció, amely valahol a mai Irakban létezett, az öntözőcsatornák rendszerén alapult, amelyet csak nagy munkaerő mellett tudtak fenntartani, és csak a városokban volt elérhető. A korszakunk előtt néhány évszázaddal az ékírásírás elhagyása az volt, hogy túl nehéz volt, minden szónak jelentése van az egyes felhasználási kontextusokban, amelyek különböző kiejtési módokkal járnak. Például egy szó, amely ugyanúgy néz ki, mint a KALAM, de UG-nak vagy GUG-nak ejtik, "földet" jelentett az "emberek" vagy "nagy család" kifejezésre utalva. A föld és a földrajzi egységben élő közösség közötti kapcsolat kora előtt modern ötlet volt, mivel a nemzetállamot a nyugati társadalom csak a XVIII. Században határozta meg politikailag.
Kínaiul a "földet" (kiejtve TIAN) -ként ábrázolták, és a karakter egy öntözőrendszer rajza is volt. Ugyanaz az elképzelés volt, mint amit a sumér nyelv archaikus karakterei tartalmaznak, és amelyeket a KALAM változat megjelenése előtt használtak: LU, DAB és DIB kiejtésűek, mindegyiküknek megvan a maga jelentéseinek különbsége a "föld" fogalmát illetően. Annak bizonyítéka, hogy a "föld" gondolata az első írásrendszerekben összekapcsolódott az öntözőcsatornákkal, az, hogy a falu ősi kínai karaktere, nevezetesen a 里 (ejtsd: LI) a karakter kombinációja (ejtsd: TIAN), a termőföld ábrázolása. öntözött és jellegzetes (ejtsd: TU), ami "talajt" jelentett. Más szóval, a kínai falu földút volt, száraz földre épült.
Egy másik esetben a sumér szó (ejtsd: UR vagy GISH) hasonlít a "kutya" hercegi karakterre, az első háziállatra. Az ókori sumér írásban a szót kilencven fokkal balra fordították, így a "kutya" szó eredeti formája a hátsó mancsain ülő kutya stilizált ábrázolása volt. A kínai 犬 karakter, amelyet szintén written írtak (kiejtve QUAN) szintén várakozó kutya képéből származott. Az idők folyamán ezek a részletek eltűntek, és manapság a kínai és a sumér írásrendszer összehasonlítása nemcsak haszontalan, hanem tévesnek is tűnik, különösen akkor, ha azok egy 1913-ban Oxfordban megjelent és mára elfeledett könyv alapján készültek olyan láthatatlan.
Úgy tűnik, hogy a "kutya" és a "föld" fogalma nem túl gyakran kapcsolódik egymáshoz, leszámítva néhány, az irodalmi szövegekben elveszett metaforát. Történt, hogy három évvel ezelőtt, amikor Thaiföld északának dzsungelében voltam, láttam, hogy egy kutya megjelent és leült mellém. Mivel véletlenül abban a pillanatban nagyon izgatott voltam a természet szépségéért, miután évekig csak a városban éltem, ez a megjelenés egy pillanatot generált "Evrika!" Éppen látogatást tettem a hallgatókkal egy migráns típusú ültetvényen, vagyis egy ideig a dzsungelben ültettek, hogy aztán elhagyják és égetéssel szabadítsanak fel egy új dzsungelmezőt. Ez a folyamat gyakori a Chiang Mai város közelében található dzsungelben, amely szűznek tűnik, bár teljes egészében a falusiak ültették el, miután az előző dzsungelt egy erdei társaság kivágta. De az a lenyűgöző volt, hogy a régi őskori vadász-gyűjtögetők életéhez közel álló életmód még mindig fennmaradt. És olyan csendes volt, hogy meg lehetett hallgatni a Earth Puppy-t. De nem tartott sokáig, amíg felnőttként rájöttem, hogy a való világban a földi kiskutya csak egy kiskutya. A Földről származó. Mármint helyben.
Tudor Vladescu a Curierul de Râmnic újság tudósítója 2020. január 15-től