Balzac 1847-ben
2 Azt javaslom, hogy olvassam újra a L’Initiate-t Balzac lengyel útitervének tükrében, 1847-ben, első lengyelországi tartózkodása előtt, Wierzchownia-ban és után. Az életrajz és az írás kronológiája kölcsönösen megvilágítják és kölcsönösen megvilágítják egymást.
4 A La Fausse Maîtresse (Lov, A 74) kéziratát nagyon gyorsan, egyetlen tervezetben írták 1841 november-decemberében, Eve és Honoré közötti virtuális csend évének végén. 1842. január 5-én kapott levelével Balzac megtudja Vencel Ha? Ski halálát, amely 1841 novemberében következett be. A La Fausse Maîtresse különválás és kártérítés regénye Lengyelországnak is himnusz, tiltott, kívánatos, fantáziált föld. 1843-ban Balzac elkezdhette megközelíteni, csatlakozva a szentpétervári Have Ha? Ska-hoz.
5 1846: La Cousine Bette. Balzac egy lengyel nemest ismét elbűvölő herceget játszik, Wenceslaus Steinbock azonban művész és szegény:
7 Steinbock abban a levelében, amelyet az asztalán hagyott, amikor meg akarta ölni magát, Tadeusz Ko? Ciuszko (1746-1817) lengyel hazafi kétségbeesett szavait idézi: „Steinbock gróf Vencel vagyok, született Prelie-ben, Livóniában. Senki ne vádoljon senkit a halálommal, öngyilkosságom okai ezekben Kosciusko szavaiban szerepelnek: Finis Poloniae! "(VII, 110-111). Lengyelország jövőképe egy párizsi kispolgár által: "Azok az emberek, akik fel akarják gyújtani Európát - mondja a békés Rivet -, hogy tönkretegyenek minden vállalkozást és kereskedőt egy olyan hazáért, amely - mondják - csupa mocsár, tele félelmetes zsidókkal, anélkül megszámolva a kozákokat és a parasztokat, az vad fajok tévesen az emberi fajba sorolva. Ezek a lengyelek figyelmen kívül hagyják az aktuális időjárást. Már nem vagyunk barbárok! »(VII, 153.). Hosszú megfontolások általában a szláv jellegről és különösen a lengyelről:
9 1846. október 13-án részt vett Anna Ha? Ska wiesbadeni esküvőjén gróf Georges Mniszech-kel. Balzac, aki két éve ismerte őt, éppen felajánlotta neki Cornelius mester dedikálását a La Comédie humaine furne kiadásában. Névtani elkötelezettség, amely végül hízelgőbb a névnek, mint a férfinak: „MONSIEUR LE COMTE GEORGES MNISZECH./ Néhány féltékeny ember elhiheti, ha látja, hogy az egyik legrégebbi és leghíresebb szarmata név ragyog ezen az oldalon, amit megpróbálok, mint az ötvösmunkában, hogy egy közelmúltban készült munkát egy régi ékszerrel [. ] ”(XI, 15.). A kétszeresen nemesnek tűnő lengyel nevek varázslatos ragyogása.
10 1847-ben, annak az ígért földnek az útján, amelyet Wierzchownia képvisel számára, Balzac egy út során felfedezte a lengyeleket, akiket egyáltalán nem ismert, a galíciai zsidókat. Galícia rendkívüli nyomorúsága az 1846-os sikertelen felkelés óta megduplázódott. Először Wierzchownia felé haladva Balzac áthaladt Brodyn. Egyszerre az írás azonnali következményekkel járt: Wierzchownia-i tartózkodása alatt két „lengyel” szöveget írt, a Kijevről szóló befejezetlen levelet és a Kezdeményezettet, amely 1848-ban sorozatban jelent meg. A beavatott kéziratot nem találták meg. A júliusi monarchia alatt Párizsban játszódó L’Initiate-ben a "hős" a maga módján karitatív zsidó orvos, fösvény, emberbarát és zseni. Ez az excentrikus orvos, aki már kissé pszichiáter, nagyon különbözik Benassis-tól és Bianchontól, Ha Ha-Ska asszony orvosának személyében is talált modellt, legalábbis kiváltó okot. Zsidó (ez nem Knothé esetében volt), Dr. Halpersohn is nyomon követi Galicia Balzac általi átkelését.
15 A beavatott Lengyelországa Balzac útjának romantikus folytatása Európán keresztül, valamint találkozójának, amikor megérkezett Wierzchownia-ba Knothé doktorral. A bennfentesben a zsidó, a lengyel és az orvosi témák kombinációját találjuk.
16 Úgy tűnik, hogy a kortárs történelem oldalán Lengyelország véletlenül történt. De ebben a határtalan felebaráti szeretetben marad valami az egyedülálló barátságból, amely Ádámot és Thaddeust köti a Hamis úrnőben. Az önfeledteniség, az anonimitás, a hallgatás, az ima és a munka mindenki számára elérhetőséget biztosít, amely összeköti Istennel, és örömet nyújt azok számára, akik az örömöket elutasítják: „Ez a hatalmas, végtelen érzés, amely a katolikus szeretet szülte, Godefroid előre látta örömét. Volt, amikor nem hitte el az előtte álló látványt, [. ] csodálkozva találta meg az igazi katolikusokat, az egyház korai keresztényeit 1835-ben Párizsban "(VIII, 250-251). A Mme de La Chanterie környékén már nem tudjuk, ki nyer és ki veszít, ki ad és ki kap. Ez a tökéletes ajándék: Godefroidnak megengedett az összes adósság törlesztése, de egy bűvészhez hasonlóan Vanda minden kívánságának is megfelel:
18 Amikor játszik, Vanda egyenrangúvá válik Chopinnal, honfitársával:
22 Wierzchownia-ban írták 1847 végén, Balzac regényeinek lengyelebbje váratlanul befejezi a breton eredetű La Chanterie ciklust. Orvosi szempontból Balzac a virtuozitással ötvözi a hisztéria legfrissebb leírásait - amelyek közül a legismertebb, 1846-ban Hector Landouzy doktor leírása [4] -, valamint a lengyel plikára való hivatkozást közvetlenül az orvostól. Knothé, disszertáció szerzője erről a feltételezett nemzeti betegségről. A francia orvosok sokoldalú tünetekkel veszítik el latin nyelvüket. Szerencsére az akkori legnagyobb párizsi orvos 1830 után Párizsban volt lengyel zsidó menekült, Moïse Halpersohn doktor:
24 Beavatkozásáig az évek óta tartó Vanda-kór hisztérikus, de a kifejezés nem használatos. De a szöveg klasszikus értelemben vett neurózisról beszél, de már nagyon a hisztériára koncentrál:
26 Az olvasót Godefroiddal együtt lépésről lépésre tanítják a Vanda-kórra jellemző meghökkentő tünetekre:
28 A második tünet, amely izomgyengeségből áll, amely rugalmassá teszi a végtagokat, szintén látványos:
30 A támadások és a visszaesések egymást követik, a belső részeket is befolyásolja: „Minden természetes funkció torz, és az orvostudomány önmagában megmagyarázhatja Önnek a szervek furcsa rendellenességeit. »(VIII, 340). A lélek ép, amint Godefroid meglátja, amikor kiváltsága van belépni az otthonába. De életben tartásához virágokra és könyvekre van szüksége, és mindenekelőtt arra a rendkívüli luxusra, amelyet apja és fia a szobája szentélyében őriz. Figyelmen kívül kell hagynia a nyomorúságot, amelyre csökkentek. Vanda, itt Jób strasszos ágyon. Ezért a fantazmagória, amellyel körülveszik, a csodálatos ültetvényesek vagy a két férfi jelmezváltása, ami Vandát elhiteti velük, hogy szolgája van szolgálatukban, de inkább maguk szolgálják őt: "a nyomorúság és a luxus vad párja" (VIII, 379). „Mi tehát ezeknek az embereknek az indítéka? - Kérdi Bourlacot: - Vallás, uram, válaszolta Godefroid. [. ] Igen, a katolikus, az apostoli és a római vallás. »(VIII, 386). A jelenet Godefroid és a virágüzlet között egy antológia: "- Mi, azóta virágokkal látod el. - Igen, uram, hat éve, és mindig jól fizetett nekem "(VIII, 349.).