Elena Gorunescu, a francia szótáraknak szentelt élet - archyde
Elena Gorunescu soha nem látta Franciaországot, de életét francia szótárak és tankönyvek írásának szentelte, amelyek a románok generációit kísérték tanulásuk során. A kommunista rezsim útjában álló akadályok ellenére.
"Ami a legjobban tetszik a világon, az a munka, az íróasztalomnál, az írógépem előtt" - mondta mosolyogva ez a 82 éves hölgy kis bukaresti lakásában, ahol könyvekkel körülvéve lakik. Nemrég elkezdett számítógépet használni.
"Ha azt mondják nekem: + a szótárak nagyon jók és nagyon hasznosak, + jó napom van. Úgy érzem, hogy nem dolgoztam hiába, hogy nem vesztegettem az időmet" - teszi hozzá.
Egy továbbra is nagyon francia ajkú országban - a román fiatalok csaknem 90% -a megtanulja a franciát - új szótárat indított.
Brailában (délkelet) született egy görög anyától és egy apától, aki olyan cégek igazgatója volt, amelyek a francia szeretetet szerezték benne, Elena Gorunescu mindig az első volt az összes iskolában, ahova járt. Először a Bukaresti Egyetem felvételi vizsgáin érkezett 1947-ben, és előléptetését is befejezte.
De polgári eredete, amelyet a kommunista rendszer gyanúsnak tartanak, komoly akadályt jelent. 16 évig tartott, amíg tolmácsként és műfordítóként "vándorolt", mire végre tanítani tudott az egyetemen, 1967-ben.
Az igazságtalanságok ellenére nem tartja magát "üldözöttnek" a rezsim által: "Nem voltam börtönben, engem toleráltak, hagytak élni".