Fordulási idők Fürstenwerderben; Pauline de Bok
Holland eredeti változat 1990. május 1
2013 megjelent a „Mitteilungen des Uckermärkisches Geschichtsverein zu Prenzlau” c. 20. szám
Mit csinál a fordulat az emberekkel - távol Berlintől és a világpolitikától? Fürstenwerderben például egy falu az NDK-ban 1032 lélekkel, akik közül néhány túlélte Wilhelm keisert, a Weimari Köztársaságot, a nemzetiszocialistákat és a szocialistákat? És most: Demokrácia à la Kohl. A májusi helyhatósági választásokon Durdis polgármester kommunista feje gördül - ez egy "kicsi, arrogáns dicsekvés". Nem mintha ez jót tenne. Köveket szedő gazda: „Soha nem leszünk piacképesek.” A falu üres kézzel áll, pletykáktól és bosszúgondolatoktól árulkodik. "Ez az átmeneti idő nagyon emlékeztet 1945-re. Mindenki azt mondja:" Nem vagyok hibás. "De mindenki ujjongott és lengette vörös zászlóit." Pauline de Bok egy hónapot töltött az "utolsó pokol előtti lyukban".
Elgondolkozva Karl Schulz a holland nő autójára néz. Megint ott van, még mindig szimatol. Azt mondta neki, hogy az ötvenes években hatszáz ember menekült el a faluból. Hülye tőle, de azt is hozzátette, hogy kétszázat kell írnia. Hogyan nézett rá a nappaliban lévő irodán lévő bekeretezett fotóra. Ő mint katona. Jól néz ki rajta. Háború idején ő is kiszorította. A sok öngyilkosságról 1945-ben, hülyeség! Fürstenwerderben nem. Azt mondta, nem tudja, mi folyik itt a háborúban. Nem volt ott. Csak az aranyfácánról mondott valamit, a magas náci nagymenőkről, karcsú egyenruhájukban. A háború után új kabátokban járkáltak, mintha soha nem viseltek volna mást. És most újabb kabátot vettek fel. Soha nem volt tagja sehol, csak az Evangélikus Egyházban és az önkéntes tűzoltóságban.
Melanie és Mandy nevetve horkantott fel. Hogy volt ez megint? Minden osztálynak volt egy Rendes diákok. Amikor a tanár bejött, az összes gyerek felállt, a rendészeti hallgató elment a frontra, egyfajta katonai tisztelgést kínált, kinyújtott kézzel a feje fölött, és így szólt: "Így és így, jelenteni fogom, hogy az osztály készen áll az órákra.- A tanár így válaszolt:A békére és a szocializmusra - készen áll. "'Ezután az összes hallgató a feje fölé emelte a kezét és így kiáltott: "Mindig kész." Úgy gondolják, hogy ez már olyan nevetséges, de 1989 decemberében majdnem leestek az iskolapadtól meglepődve, amikor egy tanár belépett és egyszerűen "Jó reggelt" mondott. Akkor csak "Jó reggelt" köszöntöttél. Szintén nincs szükségük úttörő egyenruhák viselésére. Mandy kuncog és erősen rágja az ínyét. "Anyám megkérdezte:" Nem kell felvennie az úttörő sálat? "Azt mondtam:" Fogd mint egy mosogatórongyot, nekem már nincs rá szükségem. "Megállítottuk a Szabad Német Ifjúság és az NDK zászlainak emelését is. Ezt mindig különleges alkalmakkor tettük, és az igazgató ezután beszédet mondott. "
Hollandból fordította: Waltraud Hüsmert, támogatta Karl-Wilhelm Schulz és Henning Ihlenfeldt.
Az eredeti holland szöveg itt jelent meg Maandblad O, 1990. május 6. sz