Gyere ide, te! márka eins online
Gátlástalan ópiumcsempészek, ravasz fegyverkereskedők, éhes cápák, szadista börtönőrök és egy méregnyilakat lőő fakír - Tintin, a "Tintin" című képregénysorozat hőse mindezeket képes kezelni. Csak egy ember helyezi keresztre a "A fáraó szivarjai" kötetben: Oliveira de Figueira barátságos légiközlekedési kereskedő Lisszabonból. „Minden megvannak, amire szüksége van” - csalogatja Oliveira - páratlan alacsony árakon. Megnézni semmibe sem kerül. ”Öt perccel később Tim távozik - locsolókannával, sílécekkel, ébresztőórával, golfütőkkel, papagájketreczel és cilinderrel felszerelve. Elégedett megjegyzése: "Szerencsére nem hagytam, hogy belefásuljon a fecsegésébe. Ha nem vigyázol, sok cuccal fogsz ott ülni. "
Ha szeretne találkozni a húsból és vérből készült Oliveirákkal, vasárnap reggel el kell mennie a Hamburg-Altona-i halpiacra. Körülbelül 300 kereskedő kínálja itt áruit öt és kilenc harminc között, mintegy 20 000 négyzetméteren az Elba partján: hal és hús, gyümölcs és zöldség, virág és zöld bokor, sajt, kenyér, fűszerek, édesség, kávé, madarak, nyulak, ékszerek, ruházat és szinte minden, amire mindenkinek és senkinek nincs szüksége.
Annak ellenére. Az „ajánlat” szó nem igazán érti jól. A bódék mögött álló férfiak és nők ordítoznak. Balról a müezzin azt kiabálta, hogy „MelonMelonMelon csak két euró”, jobbról elnyomta egy 70 éves fiatalember magas hangját, aki két fiatal japán turistával kacérkodott: „Csak a legkedvesebb cseresznye az óvidékről, szinte ugyanolyan édes mint te és csak három euróba kerül ”; Tíz méterre tovább egy bozontos szakállú gazda hangosan dicséri a „botrányosan olcsó paradicsomot”. Minden csábítónak megvan a maga dala, de a sziréna dalok koncertjén egy közös vezérmotívum hatol be a lökdöső vásárlókba: Olcsón vásárolsz tőlem.
A Krakeeler királyai üzletüket művészeti formává változtatták. Velük az ügyfélkör közönséggé válik, amelyet alkalmi, provokatív mondásokhoz vonzanak. A csalik a bevált mennyiségi árengedmények és eladások bevált alapelvei. Ugyanakkor a kiskereskedők rugalmasan reagálnak a közönség hangulatára, a lassú keresletre vagy az árak csökkentésével vagy emelésével járó nagy rohamra.
Tiszteletbeli cím a legjobbaknak
Azok a ugatók, akik ebben a játékban különösen jártasak és szórakoznak maguk is, igazi nom de guerre-hez vezethetnek. Aale-Dieternek, Bananen-Frednek vagy Vogel-Jakobnak hívják őket, és kis hírességek a szakterületükön.
Körülbelül 20 bámészkodó alakított félkört Aale-Dieter lelátója előtt, és nagyon jól érzik magukat. Leginkább középkorú párok vannak, néhány turista fényképezőgéppel, útikalauzokkal és szövetvédő sapkákkal védi a napot, amely június végén ezen a vasárnapon már reggel hét órakor ég. Az az ember, akire a közönség minden figyelmet fordít, élénkpiros harisnyanadrágot visel egy kék-fehér csíkos halászing alatt. Nyitott eladó pótkocsijában áll, és életcéljának becsomagolt fontjával - angolnával - integet.
Dieter Bruhn, valódi neve, 49 éve végzi a hangszóróként végzett munkát. A hosszú tapasztalatok és a média igénye az eredeti típusokra a piac leghíresebb halárusává tette. Az előző esti “Großstadtrevier” sorozat vendégszereplője volt, CD-ről énekelt és standjával évente több héten keresztül turnézott a fehér kolbász-egyenlítőn túli városokban.
A hamburgi bennszülöttet megnézve nem mondható el, hogy ő már 67 éves. A hangja pedig csak elvetemült: „Angolna 15 euróért” - üvölti a hal gazdája, és műanyag zacskóban paprikázza az állatot. "Kettőt adok 20-ért" - a következő angolna repül a zsákban - "és most tartsd szorosan magad, Kinners, a házból ajándékba adom az igazi Kodiak vadlazacot" - 300 gramm rózsaszínű vadhal teszi A csomag kész. Magától értetődik, hogy Dieter a mennyiségi kedvezményekre támaszkodik.
A forrón keresett tétovázik, senki sem veszi el. Tehát töltsd fel, csúfos kétségbeeséssel: "Jaj, csak a lazac megéri a tíz eurót, mit kell még tennem, hogy behatoljak a fülkémbe?" Nevetve és mormolva: - Hát nem csodálatos? " de senki sem vásárol. Csak egy dolog van hátra: önkéntesre van szükség. Egy alacsony, ősz hajú férfival találkozik az első sorból. Bruhn a piruló emberre mutat, és barátságosan bólint: - Te! Igen, pontosan te, vagy talán hunyorítok? Gyere ide! Vagy nem mered, mert a dezodorod már elbukott? "Nos, jó íze van, vagy mi?" A válasz egy elismerő bólintás és a pénztárcához nyúlás. A táskának új tulajdonosa van, aki hirtelen rávilágít a jó fogásra. És mintha egy láthatatlan fal omlott volna össze, a többiek többsége betolakodik és halakat tölt fel; vannak, akik a nagy csomagot veszik, mások csak az angolnát, mások pedig három csomag lazacot.
Aztán van egy kis szünet a nagy Zampano számára, aki fél óránként ünnepli értékesítési műsorát. „Ez szinte mindig így működik: Az emberek szórakozásra, jó kedvre vágynak, csak ezután veszítik el gátlásaikat. Ha ezután valaki utat mutat, mindenki más gyorsan követi a példáját. "
"Minden vasárnap más és más" - mondja Günther Burmeister, aki teherautójának rámpájáról 50 méterre az Elbán feljebb lepényhalat, laposhalat és természetesen angolnát hoz a saját rothenburgsort-i füstházából az emberekhez. A zömök, szürke inget viselő, fehér kötényes férfi, aki bajszával és nyitott, kerek arcával kissé Peter Millowitschra emlékeztet, nem tartja versenyzőnek Aale-Dietert. „Versenytársak vagyunk. Ismeritek egymást, köszöntek és viszlát. Teszi a dolgát, én is az enyémet. "
Nem akarja összehasonlítani önmagát a szakmájában szereplő többiekkel, és nem figyel oda a módszereikre, mondásaikra sem. Ennek ellenére Burmeister hasonlóságokat lát: úgy véli, hogy az összes piacon általános időjárási helyzet van az ügyfelek körében, ami az összes kiskereskedő értékesítését egyaránt befolyásolja. "Az, hogy mennyit adunk el itt, az adott közönség összetételétől függ" - mondja a 45 éves férfi, aki a negyedik generáció, aki folytatja a családi vállalkozást. „A jó ügyfelek a berlini vagy lipcsei turisták.
Amúgy jó kedvük van, és nem akarnak üres kézzel visszamenni. Ezt azonnal észreveszem, amikor itt vagyok fent, és a hal elmegy, mint a forró sütemény. Akkor nem kell nagyokat mondanom, és nem kell olcsó ajánlatokat tennem. "
Ezen a vasárnapon az igény meglehetősen mérsékelt, "ez a foci világbajnokság miatt van" - véli Burmeister. „Sok rajongó, aki most Hamburgban van a játékokért, ide is érkezik. És csak kevesebbet vásárolnak. ”Ma reggel nagyon sok rajongó van, német és külföldi. Velük egyebek mellett a drága jegyek miatt a pénz nem olyan egyszerű, és a kereskedő becslése szerint sok külső vendég csak kíváncsiságból ment a halpiacra. A helyzetet tovább rontja, hogy a nyolcaddöntő előtti napon Németország és Svédország között zajlott, amelyet a fekete-fehér és kék-sárga nemzeti mezekben álmos alakok egyértelműen felismerhetnek. Nyilvánvaló, hogy a rajongók színtől függően kiöntötték a győzelmet vagy a vereséget. Az eladó pedig nem szereti az alkohollal terhelt kiszámíthatatlanságot.
Bár ez is hasznos lehet. Amikor a szakember legközelebb a rámpán van, bal kezében egy nagy darab három angolnával ellátott csomagolópapírt tart. "Ezek a finom legények új otthont keresnek, együtt 20 euróért magaddal viheted őket" - hívja és azonnal választ kap: "Csinálj még egy dolgot, Günther, ne légy olyan fukar" - mondja egy 18 éves, 18 éves lehet. aki futball alakú kalapot visel a fején és portugál zászlót visel a vállán. Két cimborája vigyorog. Magától értetődik, hogy a heckler nem akar semmit sem vásárolni, csak egy kicsit meg akarja bosszantani a kereskedőt. Vigyorogva veszi fel a javaslatot, és az egyik állatot a másikhoz tapsolja - a trió üvöltése kíséretében. "A közönség kiáltásai melegítik a légkört" - mondja később Burmeister -, és ez elősegíti az értékesítést. "
Aale-Dieterhez hasonlóan Burmeister is rendszeres műsorokban adja el áruit. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az esemény időkorlátja növeli a feszültséget és ezáltal a szórakoztató értéket a közönség számára - tudja, hogy a kiskereskedő negyed óra alatt szeretne minél több árutól megszabadulni, és keményen meg kell dolgoznia. Ugyanakkor az időkorlát nyomás alá helyezi az ügyfeleket is: A következő körben az angolna hirtelen eladhat, vagy három euróval drágább lehet - ezért gyorsan eltalálja. "Nálunk ez olyan, mint egy aukció - mondja Burmeister -, amikor az áruk szűkösek, az ár emelkedik."
Az árcsúszás röviddel a piac bezárása előtt
A kereskedő nem akarja elárulni az áruk pontos kiszámítását, mint Aale-Dieter. "Elég angolnát vásárolok elfogadható áron, és eleget is adok" - mondja mosolyogva Burmeister. A versenyt hivatkozva nyugtázta a nyomon követést: A többi angolnaárusítónak nem feltétlenül kell megtudnia, hogy hogyan keresi a pénzét.
Jens Schrader, a Möller & Reichenbach ügyvezető igazgatója informatívabb. A vállalat Hamburg egyik legfontosabb hal-nagykereskedelme, és a vasárnapi halpiacon is szállítja az eladókat. "A frissen kifogott angolna átlagos felvásárlási ára jelenleg tizenegy és tizenkét euró között mozog kilogrammonként" - mondja Schrader. Ez a halpiacon hirdetett, 300 és 800 gramm közötti angolnákra vonatkozik. A legolcsóbb, öt-hat euró, az Új-Zélandról importált fagyasztott angolna. "De ez sokkal rosszabb minőségű" - mondja Schrader.
A Burmesterhez hasonló, saját dohányházzal rendelkező halárusok csak friss angolnát dolgoznak fel. Schrader szerint a kiskereskedelmi ár kiszámításakor hozzá kell adni a vágás és a dohányzás alatti fogyást. Összességében egy kiskereskedő alig számolhat fel 15 eurónál kevesebbet kilónként, ha továbbra is profitot akar termelni - mondja a nagykereskedő. A három euró körüli, egyenként font angolna 20 eurós csalogatási ajánlatával Burmeister éppen túl van a fájdalomküszöbön - a szokásos 13 eurós kiskereskedelmi ár profitot hoz neki.
A piac kilencven harminc ponton zár - a hangszórók szigorú bejelentésével - az árszintet is befolyásolja. Ez különösen jól látható azoknál a gyümölcs- és zöldségkereskedőknél, akik a régi Altona hal-aukciós csarnok közelében állították fel standjaikat. Már fél órával a végleges befejezés előtt a bűnözők csengenek a kieséses fordulóban; Négy kiló fehér szőlő hirtelen csak egy euróba került, a szomszédban pedig három mangó van, ugyanazon az áron.
Murat Savknál az akciós vadászok ekkor egy dobozot, hét ananásszal és ekkora összegért kapnak. Ha még ezen az áron is habozik, a 19 éves fiatalember késsel vág egy darabot, hogy bemutassa a gyümölcs édességét. "Tegnap két eurót fizettünk dobozonként a nagykereskedelmi piacon" - mondja Savk, aki két éve dolgozik apja gyümölcs standján. „A gyümölcsök már enyhén aprítottak voltak, nem a legjobb minőségűek, ezért voltak olyan olcsók. Egész délelőtt megpróbáltunk három darabot eladni két euróért, de ma már nem sokat. ”Most a fiatal kereskedő csak meg akar szabadulni a trópusi gyümölcsöktől, mert„ amit el nem adnak, úgyis a kukába kerül - vagy odaadjuk azoknak az embereknek, akik a piac vége felé kúsznak a lelátón és ingyenes árut kérnek. "
Csak a jó minőségű gyümölcsöket tárolják a hűtőházban, és jövő vasárnap visszahelyezik a tartományba - például a ropogós cseresznye kilogrammonként 3,99 euróért. Ennyibe kerülnek öt órakor, ennyibe kerülnek most is. „Túl jók ahhoz, hogy csökkentsék őket. Egyébként az ananász segített abban, hogy nyereséget érjünk el a cseresznyével. A különleges ajánlat vonzotta az ügyfeleket standunkhoz, és meggyet vásároltak. "
Murat Savknak saját személyes részesedése volt ebben a sikerben: Az utca túloldalán lévő standnál három ananász egész idő alatt csak egy euróba került, de én csak hangosabban kiabáltam. Kollégáimtól és apámtól tanultam meg, hogyan kell használni a hangomat. Fontos a jó hang, az emberek, akik gyakrabban jönnek, ismerik fel, mint egy ismerőst. "
Ez az értékesítési stratégia a "Tintin" oldalon is olvasható. A repülő Oliveira de Figueira kereskedő egy egész beduin törzset gyűjti egyedül csábító hangjával és eladja - napernyőket. Az arab sivatag közepén.