Irodalom - Alekszejevics Nobel-díja erősíti a kulturális életet - a kultúrát

"Ha jobban szeretnéd strukturálni az életedet, szükséged van bátorságra, hogy hézagokat hagyj"

Munka, család, barátok: Hogyan sikerül nyomon követni a dolgokat? Hogyan lehet felismerni az élet fontos feladatait - és miért segít néha a mobiltelefon elrejtése?.

Semmi szag, semmi íz

Időközben a szag és az íz korlátozása már régóta megállapításra került, mint a Covid 19 beteg egyik fő tünete. Hogyan jön létre.

A nyaralók Walchensee-ből

Berndt és Christine Pangerl 18 évig a Walchensee-i kempinget irányították. A különféle típusú táborozók furcsaságairól és arról, hogy ezek az ünnepek egyre stresszesebbé váltak.

Hogyan éljük át a telet?

Odakint borongós és hideg, a következő hónapok nem lesznek könnyűek, az biztos. A stresszszakértők és az antarktiszi kutatók tippjei arról, mi segíthet a magány ellen.

A hölgy ritkán üt

A sakkozók mindössze 15 százaléka nő. És jelenleg csak egy nő szerepel a világranglistán. Miért még mindig különleges, ha a nők sakkban győznek a férfiak ellen?

Az áldozatoknak meg kell váltaniuk magukat

A gyilkossági perek, mint például a Lübcke-ügyben, azt mutatják, hogy a hozzátartozóknak nem szabad elvárniuk az elkövető igazságát - vagy bűnbánatot. Csak fájdalmat okoznak maguknak. Miért segít még mindig a bírósági konfrontáció?.

"Több nem spórolható meg a személyzet tekintetében"

Rekord veszteséget szenved a Deutsche Bahn a világjárványban. Klaus-Dieter Hommel, az EVG vasúti szakszervezet új vezetője figyelmeztet: A koronai válság jelentősen megváltoztatja a forgalmat - és a Google versenye fenyeget.

"20 étel keresése az interneten nem igazán kényelmes"

Thomas Gutberlet, a Tegut főnöke elmagyarázza, hogyan változtatta meg Corona a vásárlási szokásokat, miért dolgozik együtt az Amazon-szal és mely termékek virágzik a világjárványban.

Köszönöm, szeretnél hidegben maradni

Minden bizonnyal a legjobb, ha mások készítik el nekünk a terveket - írja Anja Kampmann. De ez nyugtalanítja. A szabadság kérdéséről.

Irodalom: Alekszejevics Nobel-díja erősíti a kulturális életet

Minszk/Moszkva (dpa) - Az orosz nyelvterületen az író mindig több volt, mint író. Ezért váltja Svetlana Alexievich irodalmi Nobel-díja kulturális és politikai súlyát - különösen egy olyan kis országban, mint Fehéroroszország.

Közvetlenül a dpa hírcsatornáról

De az oroszul beszélő, 67 éves minszki szerző díja a hatalmas szomszédos Oroszországra is sugárzik, amelyet Vlagyimir Putyin, a Kreml főnöke irányít.

A fiatal belorusz kulturális színtér változásokban reménykedik. "Arra számítunk, hogy növekszik az érdeklődés Fehéroroszország és a belarusz kultúra iránt" - mondta Tania Arcimovic avantgárd művész, a dpa munkatársa. A pskIzan minszki kulturális portál szerkesztője szerint nagy lehetőségek rejlenek benne. "De a kultúra és a társadalom Fehéroroszországban hosszú évek óta elszigetelt, a globális viták kertjében vannak."

A beloruszok elszigeteltségüket hosszú távú elnöküknek, Alekszandr Lukasenkónak köszönhetik, más néven "Európa utolsó diktátorának", Oroszország hű vazallusának. A "Batka" (kicsi apa) 1994 óta uralkodik, és vasárnap (október 11-én) ötödik ciklusra akarja megválasztani. Órákkal a Nobel-díj kihirdetése után furcsa gratulációt nyújtott Alexievichtől: "Munkája nem hagyta közömbösen a beloruszokat, de a világ számos országában olvasókat is."

Először, amikor Fehéroroszországról van szó, a világ nemcsak Lukashenkóra vagy Csernobilra gondol - mondta Arcimovic. Alekszejevics a Nobel-díj által biztosított erkölcsi tekintéllyel lép színre. Egy elnök kevésbé lesz fontos. Nem valószínű, hogy Alexievichet továbbra is elcsitíthatják hazájában, amint azt csütörtökön panaszolta. "Hisszük, hogy a mai belorusz kultúra hősei jelentik hazánk jövőjét" - mondja Artur Klinau író és művész. Ezek a hősök többet érhetnek el, mint bármelyik politikus.

Alekszejevics csütörtökön világossá tette, hogy kit érez magában. "Csak azt mondhatom, hogy embernek érzem magam a belorusz világban." Ugyanígy beszámítja magát az orosz kultúrába, annak humanista hagyományába. Kijelentette szolidaritását Ukrajnával és bírálta az orosz megközelítést. Mivel elutasította a "Russki Mir" -t, az "orosz világot" mint a Kreml harci kifejezését, mint azt az állítást, hogy minden orosz felett uralkodni kell: "Nem szeretem Berija, Sztálin, Putyin vagy Šoigu világát. Ez nem az én világom."

Moszkvában a díjat pontosan ugyanúgy értették - mint az orosz kultúra pontgyőzelmét az orosz katonai bakancs felett. "A díjat az igazi Oroszország kapja, amely szereti a világot, amelynek meghajol" - mondta Dmitri Bykov szerző.

A szovjet állam soha nem habozott, hogy irodalommal bánjon-e a Nobel-díjasokkal. Borisz Paszternak (1958) és Alekszandr Szolzsenyicin (1970) nem mehetett el a díjátadásra, Joseph Brodsky (1987) száműzetésben kapta meg a díjat. Vlagyimir Medinszkij kulturális miniszter gratulált az orosz vezetésnek Alekszejevicsért járó elismerésnél. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csak leeresztõen mondta Duztont, hogy Szvetlanának sajnos fogalma sincs Ukrajnáról.

Ennek ellenére nehéz lesz figyelmen kívül hagyni a Nobel-díjas győztest, aki továbbra is Fehéroroszországban él és Oroszországban lép fel. Alekszejevics még soha nem titkolta idegenkedését az orosz nacionalizmustól és a militarizmustól. A Nobel-díj még nagyobb súlyt ad szavának.