Karácsonyi rózsa. Helleborus niger. A boglárka család rejtélyes szépségű alakja a karácsonyi rózsa vagy a hóvirág.
Mérgező dózisú juh, kecske: 4-12 g friss gyökér marha, ló: 8-10 g friss gyökér sertés, kutya: 0,3-1 g gyökér 3IODQ] HQSRUWUlWV Klinikai tünetek Nyálasodás, hasmenés, hányás, kólika, mydriasis, központi idegi gerjesztés, Bénulás. Terápiás fertőtlenítés/tüneti terápia (fajválasztás)
GYŐZTES. Figyelj, Flora, ez nem más, mint ha egy csipetnyi gömbölyeget adtál volna át, hirtelen olyan fényes és boldog lesz a fejem! Nem, nem kérdezek semmit róla, lehet, hogy abból kiderül, amit akar, én is végigjátszom! Friss, mindenki a saját kezén, amennyire a poénja szól, szeretnénk látni, hogy az egész hová hajlik össze! [Eichendorff: Die Freier, 28. o. Digitális könyvtár, 9852. o. (Vö. Eichendorff-W 1. kötet, 855. o.)]
Karácsonyi virágnak, az erdő lánya, te liliomok, idegenek, akiket oly régóta kerestem, Egy különös templomkertben, elhagyatottan és téliesen, először, ó, szép, megtalállak! Milyen kézzel virágzott itt, nem tudom, és azt sem, hogy kinek a sírját őrzi; Ha fiatalemberről van szó, az üdvösség történt vele, ha szűz, akkor a része szépen esett. Éjszaka a liget felé, hófény borítja, Ahol az őzek jámboran legelnek melletted, A kápolna mellett, a kristálytó mellett, Ott keresem otthonod varázslatát. Gyönyörű vagy, a hold gyermeke, nem a nap, más virágok végzetesek lennének neked, boldogság, sűrű táplálék, fagydal és illattal teli, tiszta tested, mennyei hideg, balzsam-édes levegő. Kebeled arany bőségében van egy illat, amelyet alig ismertek meg; Annyira illatos, angyal keze megérintette, A jóindulatú anya menyasszonyi köntösét. A szent szenvedés emlékeztetőjeként öt lila csepp gyönyörűen és egyedileg öltöztetne fel benneteket: De karácsonykor úgy díszíted fehér ruhádat, mint egy gyermek, világoszöldet, egy kis fény hatására. A manó, aki az éjféli órában megy a táncra a világos földön, misztikus dicsőséged előtt félénk, kíváncsi, messziről csendes és elrepül.
II Virágcsípés alszik a téli földön, A pillangó, amely egyszer a bokor és a domb környékén Tavasszal éjszaka egész szárnyát bölcsője; Soha ne kóstolja meg a méhsejtjét. De ki tudja, hogy gyengéd szelleme, Amikor a nyár minden dísze elsüllyedt, egy napon részeg halvány illatával, számomra láthatatlanul, virágzó körökkel körülötted? Eduarad Mörike Hugo Wolf (1860-1903) zenéjére állította: Mörike-Lieder (20. és 21. sz.) 1888
Hol született egy álom a világon Hol született egy álom a világon Hogyan testesült meg nekem? Ahol elveszett ilyen varázsában, egyik szívét adta a másik szolgálatának! Még egyetlen földi nőt sem láttak ennyire manószerűnek, ilyen édes szerkezetűnek; Ilyen hangon válaszolt Soha földi menyasszony. És mégis a szívemben tartottam ennek az arcnak a rózsáját; Karjaimba szorítva érzem a holdfénynek ezt a testvérgyermekét. Nos a szívem figyelmeztet, nem tarthat ez a csillag boldogság, amely elhozott téged; Elmúlik a reggeli záporokban, mint egy nyári éjszaka virágillata. És eljött az az óra, amikor kedves képed elveszett a földön, akkor soha többé nem lesz, mint még soha. Theodor Vihar
Álom szerető Éjjel az álom hullámain bejön a kis szobámba Álom szerető, levegős, mint a holdfény. Párnámon nyugszik, csókokkal idegesít és újra elaltat. A végtagjaim körül izzó sötét haja elárasztja, Szemhéjamra hajlik az ajkak. "Szóval csókolj meg, te hülye pásztor! Tiéd vagyok, te édes alvó, a tiéd ma és örökké! Távol, távol a kis szobámtól, zsonglőrködöm az éjszakai arccal! Van egy saját szerelmem, senkit nem csókolok meg! ”Hiába maradtam csapdában, a reggeli arcát leszámítva a rózsaszínű fény égett. Aztán eltávolodott, elhalványult, mint a holdfény, álomhullámokon huncut dallamokat énekelve: „Álom, az álom mind szerelem! Mikor maradt igaz Mennyi ideig tart neked? «Theodor Vihar