Kiotóban kint van. Az egyik utolsó gésa - Társadalom - Tagesspiegel Mobil
Japán ikonjainak tekintik, a nőiesség megtestesítőjének. De a gésák száma folyamatosan csökken: Fukuhiro az egyik utolsó céhük.
Fukuhiro húszas évei közepén járó fiatal nő Kiotóban. Van Facebook-profilja, edzőterembe jár, szeret moziba járni és dalokat hallgatni a japán One Ok Rock csoporttól.
Pedig Fukuhiro más világban él, mint társai. Napját rituálék és előírások jelzik. "Nem mehetek a McDonald'sba vagy a szupermarketbe" - mondja. - Túl vulgáris.
Amikor kimegy, fekete emberi hajból készült 5000 eurós parókát, hófehér sminket és kétszeresen sodrott kimonót visel. Fukuhiro gésa, az egyik legutóbbi céhében.
Az 1920-as években állítólag 80 000 "művészeti személy" élt Japánban, a szó szoros értelmében. Ma csak 186 nő keresi szórakozását a tánc, a zene és a költészet területén - magyarázta a közelmúltban a kiotói hagyományos zeneművészeti alapítvány.
A Hanamachi nevű különleges negyedekben az olyan gésák, mint Fukuhiro, okijakban élnek - lakóépületekben csak nekik és alkalmazottaiknak. A kerület szimbólumokkal ellátott pergamenlámpák jelzik ezeket az épületeket. A gésakultúra központja Kiotóban volt és van a régi japán császári városban, amely egyben az ország kulturális központja is volt, amíg a bíróság 1868-ban Tokióba költözött. Kiotó az egyetlen hely a világon, ahol estig estig gisákkal találkozhat az utcán.
Fukuhiro egy buja zöld kerttel és számos cédrusfa épülettel rendelkező hagyományos szálloda, a Ryokan Yoshida Sanso asztalánál ül. Bent tatami szőnyegek vannak, és tolóajtók választják el a szobákat. A bejáratnál a látogató leveszi a cipőjét és papucsot kap. Zöld tea párol az edényben az asztalon. Később Fukuhiro elkísér egy üzletembert ebből a szállodából vacsorára.
Apja megdöbbent
A szék legszélén ül, mintha menet közben lenne. A kimonó körüli, obinak hívott, vastagon megkötött csomó megfeszíti az alakját. Az ölébe teszi a kezét, és elmondja, mennyire megdöbbentette az apját, amikor megtudta, hogy gésa akar lenni. -Miért csak? -Kérdezte.
Ezen a ponton Fukuhirónak vissza kell lépnie. A külföldiek körében az az elképzelés kering, hogy ez a nemes prostitúció egyik formája. Amikor az első gésák a 18. század közepén megjelentek, a kiotói kurtizánok végrehajtottak egy törvényt, amely megtiltotta versenytársaiknak a szexuális szolgáltatásokat.
"A chicagói gengszterhez és az angol úriemberhez hasonlóan a gésa is országának ikonja" - írta 1985-ben Ian Buruma holland író. "A viselkedés stilizálásával alkalmazkodik a nőiség idealizált felfogásához." A szex nem tartozik ezek közé. Ha egy gésa valóban alszik az ügyféllel, akkor ezt mindenképpen nagyon diszkréten teszi, hogy ne rontsa el a hírnevét.
A gésa igazi munkája a jól fizetett társadalmi hölgyé. Vacsorákon, bulikban és koktélfogadásokon szórakoztatja a férfiakat, ösztönzi az ivójátékokat, hogy remélhetőleg nagylelkű hangulatba hozzák az ügyfeleket, és legalább elsajátítja a shamisenet, egy háromoldalú, hosszú nyakú lantot, amely bonyolult ukulele -nek tűnik, és csendes nyugati gitárnak tűnik.
100 évvel ezelőtt csak a karrier volt a lehetőség arra, hogy a nők mászhassanak a társadalmi ranglétrán. A szegény gazdálkodó családokból származó lányokat gyermekkorukban okiáknak adták el, hogy évekig tartó kemény edzés után szocializálódhassanak nemesek és iparosok társaságában.
A gésává válás álma sok japán nő számára kikopott. A képzés túl megterhelő, és mindenekelőtt a nőknek más és jövedelmezőbb lehetőségeik vannak a továbbjutásra. Most a bankok, a biztosítótársaságok és a politika tanácsain dolgoznak. Fukuhiro tanulmányozhatta volna az orvostudományt, a jogot vagy a biológiát. Apja meg akarta védeni a kimerítő - egyesek szerint korszerűtlen - oktatástól. Mert délután, amikor az iskolájuk véget ér, maikoszok, edző gésák segítenek a teaházakban kora reggelig, ahol a nők fogadják ügyfeleiket.
Dolgozz hajnal háromig, kelj fel újra nyolckor. Fukuhiro továbbra sem akart hallgatni az apjára. Megrázza a fejét, amikor eszébe jut. Nagyon könnyen kifújja az arcát, megrág egy hosszú „Hmm” -t, ami szinte észrevehetetlen jel, hogy szólnia kell, és a tökéletes maszkhomlokzat alatt láthatja a lány dacát.
Kiotóban nőtt fel, a modern főpályaudvar közelében található környéken, ahol a turistákat kezdetben zavarják a funkcionális épületek. Hannover? Birmingham? Ott nem nagyon mutat másként. A külföldiek általában azonnal a Kamo folyó másik oldalára hajtanak, ahol a mesetemplomok elsöprő tetejükkel, zöld, piros, narancssárgájukkal, körülöttük gondosan nyírt fákkal, aprólékosan gondozott gyepekkel állnak.
Gyerekként nem értette, mi folyik a falak mögött
A turisták Gionon, Japán leghíresebb gésa kerületén sétálnak át. Kis csatornák, leguggolt házak, lesüllyesztett árnyékolók, kőhidak, mint például a játékboltokból, idős emberek gémeket etetnek halhulladékkal. Fukuhiro is ezt látta minden nap, anélkül, hogy észrevette volna, milyen történet rejlik a falak mögött.
Amíg a családja az ország északi részére költözött. Amikor visszatért hozzátartozóihoz, lefeküdt egy barátjával. Anyjuk egy teaházat vezetett, ahol gésák jártak. Esténként nézte, ahogy a nők teát szolgálnak fel. - Elbűvöltek a káprázatos kimonóik.
Fukuhiro úgy döntött, hogy gésává válik, mint ezek a nők. Apja kívánsága ellenére az iskola befejezése után Miyagawacho-ba költözött egy okiyába. Egyik szobában aludt három másik Maikosszal. Betiltották a televíziózást, betiltották a mobiltelefonokat. Azon a napon, amikor iskolába járt, 14 tantárgy szerepelt a tantervben, Fukuhiro fuvolát, shamisen és dobot gyakorolt.
Fadarabon kellett aludnia: a haja miatt
Esténként italokat töltött és a konyhában segített. Éjjel meg kellett tanulnia, hogyan aludjon oldalt, mert a maikoszok az első évben kidolgozott frizurát viselnek, amelyet nem szabad elrontani. Ezért a lányok éjjel egy fa állványra teszik a fejüket. Hogy állt neki? Ez csak a képzés része - mondja Fukuhiro és mosolyog. Szerinte ez vicces kérdés.
Havonta két szabadnapja volt. Zsebpénzt kapott a teaházból. Ennyi elég volt egy ruhához vagy jelmezhez, olyan dolgokhoz, amelyekre sok tizenéves lány néha vágyik? Fukuhiro vállat von. "Minden megvolt, amire szükségem volt Okiyában" - mondja.
Miyagawacho napközben csendes terület. Az autók nem férnek el néhány sikátorban, annyira keskenyek, az átjárók keskeny udvarokhoz vezetnek, ahol az üzletek filigrán papírrajzokat, Matcha teát vagy édességeket árulnak. A Seldom egy épületnek több mint két emelete van. Taxi húzódik fel, három fényes ruhás maikosz száll be. "Szeretném látni a La La Land-t" - mondja az egyik. A másik két lány nevet.
Fukuhiro minden este itt ül az egyik ablak mögött. Csak akkor szabad moziba menni, ha éppen nem dolgozik és nincs sminkje - vagy ha egy ügyfél ragaszkodik ahhoz, hogy kísérje őt a bemutató filmen. De ez az üzletember számára kidobott pénz lenne. A gésa számlája óránként, amely 200 dollár körül kezdődik, és éjszakánként akár 5000 dollár is lehet. Fejedelmi jutalom ötéves nehézség után. Ennyi ideig tartott Fukuhiro szórakoztató képzése.
A smink 1,5 órát vesz igénybe
A munkanap 18 órakor kezdődik és éjfél körül ér véget. Körülbelül másfél órával az első találkozó előtt tölti a sminket. Vizet és egy speciális port összekeverve krétafehér festéket hoz létre, amellyel az arcát, a vállát és a háta felső részét - a test összes látható részét - megfesti. Csak egy kis részét hagyja szabadon a nyakán. A japánok számára ez hagyományosan a legmagasabb az összes erotikus szimbólum közül.
Aztán cseresznyepirosra festi ajkait. Az első évben a maiko csak az alsó ajakot, a második évtől a felső ajakot is megfestheti. De nem az egész száj, hanem oly módon, hogy úgy nézzen ki, mint egy meggy lenyomata. Aztán Fukuhiro nyomon követi a szemöldökét, rózsaszínűre púderezi az arcát, megköti kimonóját és felveszi a parókát.
Kiotóban csak két üzlet gyártja az extravagáns hajpiramisokat. Mennyire nehéz a paróka? "Valamivel kevesebb, mint egy kilogramm" - mondja Fukuhiro, aki tollfényes eleganciával viszi a virágcserép méretű hálót. A fejdísz egy kicsit sem csúszik, még akkor sem, ha meghajol. Amit gyakran tesz. Ha valaki bejön, elmegy, bókol, egyet visszaad, amikor besétál, elmegy.
A turistáknak nehéz igazi gésával találkozni
A turisták számára szinte lehetetlen találkozni egy hagyományos gésával. A látogatókat csak akkor engedik be a teaházakba, ha van egy állandó vendégük ajánlása. És még ha be is kerülnek, felmerül a következő probléma: A gésák mindent tudnak a tea-szertartásokról, de nem tudnak idegen nyelvet beszélni. Nem szerepel a tantervben. Fukuhiro tolmácson keresztül is kommunikál.
A legtöbb utazó a Gion Cornerbe látogat, egy információs központba, amely kívülről kissé hasonlít egy nagy iskolához. Minden délután van egy 15 perces táncelőadás bent, a gésák legjobbjai közül. A színpadon a nők össze-vissza totyognak, kecsesen hajlanak balra és jobbra, mindkét kezükkel mívesen integetik a rajongókat, és nem csinálnak arcot.
Fukuhirónak most indulnia kell. Nem hiányzik neki néha a normális élet? A gésa mosolyog, kissé együttérzően tűnik. "Látja, annyi étterembe és bárba járok, hogy normális nőként soha nem engedhetném meg magamnak." Az apja most büszke rá. Ritka szakmában sikeres nővé vált.
Az élet gésaként teljesíti ki, mondja. Csak egy dolog akadályozhatja karrierjét: a szeretet. Ha férfit talál és férjhez megy, feladnia kell a munkáját. Fukuhiro félénken elmosolyodik. - Még senki nincs ott.
többet a témáról
Szerepsztereotípiák Nincs több aranyos
Közben más dolgokról álmodozik. Utazni akar. Már járt Szingapúrban és New Yorkban, amikor gésaként vették nyilvántartásba vásárokon, de megtalálta a városokat, amelyek nem különböznek annyira Japán mega-metropolisaitól. Szeretné látni az afrikai tájat, az ottani egyedülálló állatvilágot. Magánemberként, a kézipoggyászban lévő paróka nélkül.