Német életrajz - Sommer, Anton

Életrajzi lexikonok/biogramok

Források (bizonyítékok)

Irodalom (bizonyíték)

Szimbólumok a térképen

A kezdeti állapotban az adott személy számára lokalizált összes hely már szerepel a térképen, és átfedéskor a nagyítási szinttől függően összefoglalja őket. A szimbólum árnyéka kissé erősebb, és kattintással kibontható. Minden helyre tartozik egy információs mező, amikor rákattint vagy az egérrel rá kattint. A keresés az adatbázisban kiváltható a helynéven keresztül.

német

Hogyan kell idézni

Sommer, Anton, névjegyzékbejegyzés: német életrajz, https://www.deutsche-biographie.de/pnd129027006.html [20.12.20].

Élet

- Természetesen üdvözleteket és kuporgásokat készítettek, valamint a gallér elejét. Ha nem ezek a kiegészítők vágják az Un de fejeket minden oldalról kinyújtva, There'n de Mamsell gyönyörűen pislog, hogy Un kitáguljon, és Ar zsebkendőt ékel a nemébe. Az összes történetnek az volt a vége, ahogy azt meg kellett kérdezni: Ar ös nech merre met 'r band. "

Nagyon magasra kell helyezni azokat a "képeket", amelyeket S. a rudolstadti népélet prózájában rajzolt. A darabok: I, 46 "Ä narrscher Tram", I, 82 "Stromersch Gottlieb", I, 250 "Dussel", I, 272 "Off'n Kugelläge", I, 427 "Ä Hämwag met Höndernissen", II, 263 Az „ibériai tánc” - csak néhányat említve - a maga nemében igazi remekmű. Nem ezeket találták ki, hanem valóban megtapasztalták; de nem csak elbeszélve, hanem művészileg kerekítve, a legfinomabb megértéssel, ami igazán komikus. A következő versek különösen szépek: I, 1 "D'r created Staar", I, 197 "Sehnsucht", 1, 206 "Verbei", valódi bizonyíték a költő mély érzelmi életére. A cím alatti mondásokra is. Külön felhívjuk a figyelmet a „Gemätsche” -re (apróságok, szemét) II., 217. Ezek a valóban népszerű bölcsességű mondatok különféle leírások találhatók a harag „Boucher” (Wohlfarth) úgynevezett közösségi szobájában, ahol S. még mindig nagyon tévedett. Anton Sommer epilógusával zárjuk a „Képek és hangok” II. Kötetét, 396. o .:

- Gih nune hönn, kis könyvem, nem kell szégyenkezned, kint már elég idegenek vannak, igazán nyitottak voltak rád; A nyelved közösen hangzik-e, jó a szíved, jó-e az elméd. Azt akartam, hogy Leite vicces legyen Magyarország számára és szórakozásból, aztán segített, és amikor hagyta, hogy gyantásan nevessen; A világ elege van a csapásokból, Drom jó napokon szabad. "