1. könyv - 3. rész
XXIX
Hogyan ölték meg az előbb említett zsarnokot.
Az 1262-es év, Allau 4, a tatárok királya ostromolta a zsarnok kastélyát, annak érdekében, hogy elűzze államai ilyen gonosz és veszélyes szomszédját, és három év végén minden merénylőjével magával vitte. hiányzik nekik; és miután mind megölték, a várat felülről lefelé rombolta.
XXX
Chebourkan városából.
Az említett hely elhagyása után egy gyönyörű vidékre érkezünk, dombokkal és síkságokkal, nagyon jó legelőkkel és kiváló gyümölcsökkel díszítve. A föld nagyon termékeny, és a vízen kívül semmi sem hiányzik, mert néha ötven-hatvan mérföldre van szükség, hogy megtalálja, ezért az utazók kötelesek magukkal cipelni, valamint az állatokért is. Tehát a lehető leggyorsabban kell átkelnie azon az országon, mert túl száraz. Ettől eltekintve sok falu létezik: a lakosok felismerik Mohamedet. Ezután eljutunk egy Chebourkan nevű városba, ahol rengeteg mindent megtalálunk, főleg dinnyét és tököt, amelyeket szeletekre vágnak, és amelyeket szárazon eladnak a szomszédos helyekre, ahol erősek. édesek, mint a méz. Ebben az országban sok vad és őzgerinc is található.
XXXI
Balac városából.
Innen indulva eljutottunk egy bizonyos Balac nevű városba (Balk), amely egykor nagy, híres és több márványépülettel volt díszítve; de most kevés, a tatárok elpusztították. A helyiek azt mondják, hogy Nagy Sándor ott vette feleségül Darius egyik lányát; északon Perzsia tartomány határolja; amikor kimegyünk és dél és észak között járunk, két nap alatt nem találunk lakást, mert a lakosok, akiket eltakarnak a tolvajok és a dandárok sértéseiből, amelyeknek állandóan megszállottjaik voltak, kénytelenek voltak hogy visszavonuljon a hegyekbe. Az ember bőségesen és rengeteg vadat talál; vannak oroszlánok is. Az utazóknak két napig ételt kell magukkal hordaniuk, lehetetlen, hogy ezen az útvonalon élelmet találjanak.
XXXII
A taikáni királyságból.
Miután megcsináltuk az általunk említett két napot, találkozunk egy Taican nevű kastéllyal, amelynek földje búzában gazdag, a vidék pedig nagyon szép. Ennek a kastélynak a déli részén is vannak olyan sóhegyek, amelyek mindenkinek elláthatják a sót. A só olyan kemény, hogy csak vaskalapácsokkal lehet feltörni és kihúzni. Három nap elteltével elhaladva ezeken a hegyeken, és kelet és észak között haladva eljut egy Kechem nevű városba. Ennek az országnak minden lakója mohamedán; azonban bort isznak 5, mert a föld bőségesen, búzát és mindenféle gyümölcsöt biztosít. Fő foglalkozásuk az üvegek és poharak ürítése egész nap; boruk jól főtt és kiváló; de az emberek nagyon gonoszak és jó vadászok, mert vadállatokban rengeteg a föld. A férfiak és a nők mezítelen fejjel mennek, csakhogy a férfiak egyfajta, tíz tenyér hosszú kötéssel veszik körbe a homlokukat; ruhákat készítenek maguknak az elvett állatok bőréből, valamint cipőt és tömlőt, más ruha nélkül.
XXXIII
Cassem városából.
Cassem városa egy síkságon található; a szomszédos hegyekben sok kastély található; közepén nagy folyó halad el. Ebben az országban sok a sertéshús, amelyek az elkapásukhoz közeledve gyakran tövissel sebesítik meg az embereket és a kutyákat: mert a vadászok által ezekre a sertésekre vetett kutyákat, így provokálva őket, irritálják és annyira mérgesek ezekre az ádáz vadállatokra, hogy futás közben olyan erőszakkal rohannak vissza a férfiakra és a kutyákra, hogy gyakran tövével megsebesítik őket. Ennek a nemzetnek sajátos nyelve van. A pásztorok a hegyekben élnek, a barlangokon kívül nincs más lakóhelyük. Három nap múlva onnan megyünk Balascia (Badakchan) tartományba. Ezen az úton nincsenek otthonok.
XXXV
Bascia tartományból.
Bascia tartomány tíz napra van Balasciától. Nagyon forró ország, amely a férfiakat feketévé teszi, de ravasz és okos; arany- és ezüstfülbevalót, valamint gyöngyöt viselnek; rizsből és húsból élnek, bálványimádók, varázslatokat tanulmányoznak és démonokat idéznek.
XXXVI
Chesimur tartományból.
Chesimur (Kasmír) tartomány hét napra van Basciától. A lakosok sajátos nyelvvel rendelkeznek, bálványimádók, bálványokhoz szólnak és orákulumokat fogadnak a démonoktól. Varázslataikkal és hívásaikkal sűrítik a levegőt és viharokat alkotnak. Cserzettek, mert mérsékelt az éghajlat. Rizsen és húson élnek, és mégis nagyon vékonyak. Sok város és falu van; királyuk senki előtt nem tiszteleg, mert országát mindenfelől sivatagok veszik körül, így nem fél semmitől.8 Ebben a tartományban vannak olyan remeték, akik kolostorokban és cellákban szolgálnak bálványokat. Nagy tartózkodással imádják isteneiket, ami azt jelenti, hogy nagy megtiszteltetésben részesülnek, és hogy nagyon félünk attól, hogy kegyetlen parancsolataikkal megszegve megsértjük őket; honnan jön, hogy ezek a remeték nagy becsületben vannak a vulgárisok között.
XXXVIII
Cassar tartományból.
Innen távozva eljutunk Cassar (Kachghar) tartományba, amely a Nagy Kán mellékfolyója. Ebben a tartományban vannak szőlőültetvények, gyümölcsösök, gyümölcsfák, selyem és mindenféle zöldség. A lakosoknak saját a nyelvük, jó kereskedők és jó iparosok, és tartományról-tartományra járnak, hogy gazdagodjanak, annyira mohóak az áruk iránt és olyan fukarak, hogy nem mernék hozzányúlni ahhoz, amit egyszer felhalmoztak. Ők is mohamedánok, bár vannak közöttük nestori keresztények, akiknek saját egyházuk van. Az ország öt napos lehet.
XL
Yarchan tartományból
Miután elhagytuk ezt a várost, mintegy öt napos utat tettünk meg Yarchan (Yarckand) tartományba. Ez a tartomány bővelkedik mindenben, ami az élethez szükséges; a Nagy Kán unokaöccse alá tartozik. A lakosok tisztelik Mahometet; vannak köztük néhány nestori keresztények.
XLI
Cotam tartományból.
Cotam tartomány Yarchan tartományt követi; kelet és észak között helyezkedik el; engedelmeskedik a Nagy Kán unokaöccsének; több városa és faluja van, amelynek fővárosát Cotam-nak hívják. Ez a tartomány nyolc napos lehet, semmi sem hiányzik, ami az élethez szükséges; sok selyme és mennyiségében nagyon jó szőlője van. A férfiak nincsenek tapasztaltak ott, de nagyon rabjaik a forgalomnak és a művészeteknek; ők -mahometánok.