A Guardian 12 lefordíthatatlan szó (és fordítása)
Az olyan szavakat, mint a portugál "saudade" és a dán "hyggelig" kifejezést, csak az anyanyelvűek érthetik meg igazán, egy olyan közhiedelem szerint, amelyet David Shariatmadari, a The Guardian című brit kiadvány megpróbál szétszedni a weboldalon megjelent cikkben. Az újság.
The Guardian: 12 lefordíthatatlan szó (és fordításuk) (Kép: Shutterstock)
Mindannyian szeretnénk hinni a lefordíthatatlan szavak létezésében - írja Shariatmadari. Olyan romantikus gondolat, mondja: valahol léteznek ezek a szavak, mint egy felfedezetlen sziget, olyan ötlet, amelyet soha nem tudtam elképzelni. Jól védve az idegenek ellen, évszázadokig kitartottak, mint a kultúra szemei, amelyeket a világ többi része figyelmen kívül hagy.
Van néhány nyelvi és nem nyelvi feltételezés erről a meggyőződésről, amelyek többségének könnyű ellentmondani. Például az a gondolat, hogy az emberi tapasztalat bármely aspektusa elérhetetlen lehet valakinek csak azért, mert más nyelvet beszél. Vagy hogy ha egy nyelvnek nincs szava egy fogalomra - mielőtt pontosan meghatároznánk, mi is az a "szó", akkor nincs mód kifejezni ezt a fogalmat. Aztán felmerül az az elképzelés, hogy a szavak a megfelelő kulcs az őket használó kultúrához való hozzáféréshez. Az alkoholos befolyásoltság alatt álló emberek sokféleképpen kifejezhetik az átélt eufóriát. A vallásos embereknek nagyon gazdag szókincsük lehet a misztikus állapotok kifejezésére stb. És ezután jön az ilyen, lefordíthatatlannak tartott szavak példája, amelyeket végtelenül használnak a témáról folytatott beszélgetések során. Ha kicsit rájuk nézünk, senki sem áll - írja David Shariatmadari.
UTOLSÓ HÍREK
Calinic érsek: „Használja ezeket a botokat az orrára, amint a tesztek megtörténnek, só és ecet keverékével. Így sütöd meg Covidot!
A koronavírus Romániában LIVE UPDATE november 14. A legújabb COVID-19 mérleg
Itt található a Black Friday által értékesített legdrágább termék, amelyet megvásárolni a legdrágább
HOROSZKÓP november 14. A Mars a lefokozásból származik. Mit kell tartanod ettől a tapasztalattól?
A "Hyggelig" dán szó. Az egyik oldal úgy határozza meg, hogy "a kedves és barátságos mentalitás és viselkedés". "Ugye nagyon vendégszeretően hangzik" - csodálkozik az újságíró.
portugál "Saudade" sok lefordíthatatlan szójegyzékben jelenik meg. Az író, Manuel de Melo úgy határozta meg, hogy "öröm, ami fáj, fájdalom, ami boldoggá tesz". Mit szólnál a "nosztalgia" vagy a fordításra vágyakozáshoz?
"Utepils" norvégul azt jelenti, hogy "egy napsütéses napon kint ülni sört élvezve". Ezzel a szóval az a probléma, hogy nem ige, mint sokan hiszik, hanem összetett főnév. Az "Ute" jelentése "kívül", a "pils" pedig a sörre utal, tehát a szó alapvetően "külső sört" jelent. Itt nincsenek jelentős kulturális felfedezések?
japán "Tudatos" lehetetlennek tartják egyetlen szóban lefordítani, és ez azt jelentené, hogy "az édes-keserű érzés, amelyet a transzcendens szépség rövid pillanatának tapasztalata hagy maga után". A Stanfordi Filozófia Enciklopédia szerint ez röviden "pátoszt" jelent.
"Lítost" ez egy cseh szó, amelyet Milan Kundera azt mondott, hogy nem tud fordítani. Leírta, hogy "a saját siralmas állapotának, fájdalmának felfedezésénél kínlódási állapot". Nem fordíthatnánk ezt át kínzásra, sajnálatra, megbánásra, szégyenre, önsajnálatra?
Çekoslovakyalılaştıramadıklarımızdanmışsınıze törökül van. Miután Csehszlovákia szétesett, a törökök új és nagyon hosszú szóval ébredtek, ami azt jelentené, hogy "Ön egyike azoknak, akiket állítólag nem tudtak csehszlovákokká tenni". Ez egy nyelvtani trükkről szól. A török egy kötelező nyelv, amelyben a beszéd különböző részei, az idő és az eset elemei állnak össze. Ez nem egy szó, hanem egy kifejezés.
"Schnapsidee" német alkotás. Ez azt jelentené, hogy "ötletes terv kidolgozása, amíg részeg vagy", vagy, románul szólva, "ötlet jön inni". Úgy tűnik, ez nem teljesen kizárólag a németek számára fenntartott koncepció.
"Waldeinsamskeit" szintén német, és a nyelvre Ludwig Tieck romantikus költő kényszerítette. Úgy írják le, hogy "az az érzés, hogy egyedül vagy az erdő közepén, és kapcsolatot érzel a természettel". A német egy olyan nyelv, amely sok szintaxis levezetést használ új szavak kialakításához. Angolul hasonló eljárást alkalmaznak, de a kötőjel (erdei magány) használatával ugyanazt a hatást érik el.
"Toska" ez egy orosz nyelvű szó, amelyet Nabukov állítása szerint nem lehet pontosan lefordítani más nyelvre. "Egyetlen szó sem tudja átadni a toska összes árnyalatát. A legmélyebb és legfájdalmasabb jelentés a rendkívüli gyötrelem, gyakran különösebb ok nélkül." És mégis világos, mit jelent, nem?
"Goya" ez egy perzsa eredetű urdu (Pakisztánban beszélt nyelv, n.r.) szó, amely leírja "a bizalmatlanságról való lemondást, amely gyakran történhet a mesemondás során". Valójában egyszerűen azt jelenti, hogy "azt mondják", egyenértékű a "látszólag", "látszólag". Nagyon gyakran használják, ha valaki mesél.
"Razbliuto" úgy tűnik, hogy ez egy orosz szó, amelyről azt mondják, hogy "az az érzés, amelyet az ember érez egy olyan ember iránt, akit szeretett, de akivel szemben már nem érzi ugyanezt". Az az igazság, hogy a "The Man from U.N.C.L.E." amerikai tévésorozat írói találták ki, az 1960-as évekből.
Egy 1940-es esszében Benjamin Lee Whorf amatőr nyelvész arról beszélt, hogy az eszkimóknak különféle szavuk van az egyes "hó" típusokhoz., ellentétben az angollal, amely a melléknevek mellett egyetlen szót ("hó", n.r.) használna a hófajták megkülönböztetésére. Az az ötlet, hogy így több tíz vagy száz szó van a hóra, abból adódott, hogy nem sikerült megérteni, hogyan működnek ennek az etnikai csoportnak a nyelvei. Az eszkimó nyelvben nagyon gyakran előfordul, hogy a melléknév a főnév gyökéhez kapcsolódik, hogy új leíró kifejezést hozzon létre.
Ezek a "lefordíthatatlanság" példái mind tévesek, vagy különböző módon kissé ostobák - mondja Shariatmadari. Nehéz azonban feladni azt az elképzelést, hogy van egy szem igazság abban az elképzelésben, hogy egy másik nyelv beszélése megváltoztatja a világ perspektíváját: mintha színes lencsével ellátott szemüveget viselnénk, mindennek, amit láttunk, orosz vagy francia patinája lenne. Két nyelvelmélet releváns itt. Az első, az úgynevezett Sapir-Whorf hipotézis azt állítja, hogy a nyelv határozza meg, hogy az emberek mit gondolhatnak. Mivel a nyelvek nagyon különbözőek, ez azt jelentené, hogy a gondolkodásbeli különbségeknek ugyanolyan nagyoknak kell lenniük. Több tanulmány után kevés nyelvész gondolja úgy, hogy egy bizonyos nyelv befolyásolhatja azt a témát, amelyre egy helyzetben összpontosítunk, és a hatást ennek a nyelvnek a nyelvtana szabja meg.
A második hipotézis a strukturalizmus, amely szerint egy nyelv szerkezetének minden része összefügg a többivel. A könnyebb megértés érdekében képzelje el a körülötted lévő világot mint mezőt, és a nyelv hálózza be - teszi hozzá Shariatmadari. Valahányszor a háló megérinti a talajt, minden egyes furata eléri a föld kissé más területét. Egyes lyukak úgy szélesednek ki, hogy több szomszédos földterületre esnek, mások felhalmozódnak és kevesebbet takarnak. A szavak olyanok, mint a lyukak ebben a hálóban. Egyesek többet, mások kevésbé fejeznek ki. A nyelvészek a szó által elfoglalt szemantikai teret "lexikai mezőnek" nevezik.
Röviden: egyetlen szó sem teljesen lefordíthatatlan, de egyetlen szó sem tökéletesen lefordítható.