A LOUKÓUM
A török öröm szó etimológiája nem egyértelmű a nyelvészek számára. A szó a török lokumból származik, maga az arab rahat-ul holkum vagy görög loukoumia változatából származik. Úgy tűnik, hogy a török lokma korrupciója a perzsa loqmából származik, ami azt jelenti, hogy "darab", és Rahat jelentése török "béke", "pihenés", "nyugalom" vagy "elégedettség". A helyes fordítás "elégedettség" lenne.
Egy másik etimológia a "torok elégedettsége" lenne, a torok jelölésére szolgáló arab szó közel áll a török örömhöz.
A török öröm keményítőből és cukorból készül. Alapvető összetevője a rózsavíz, bár néhány török élvezetet citrommal illatoznak. Néhány recept apró diódarabokat tartalmaz, általában pisztáciát, mogyorót vagy mandulát.
A török élvezetek szobahőmérsékleten tárolhatók légmentesen lezárt edényben.
A török élvezetek története 500 éves múltra tekint vissza, így a világ egyik legrégebbi cukrászdája.
A legenda szerint egy török szultán annak érdekében, hogy megbirkózzon minden szeretőjével, összehívta minden szakértő cukrászát, hogy készítsen egy egyedi desszertet, hogy kiegészítse a titkos receptek gyűjteményével, amelyekről híres volt. A török öröm mindezen kutatás eredménye lenne.
1776-ban, I. Abdul Hamid szultán uralkodása alatt Bekir Effendi tanulószerkezetű cukrász Isztambulba érkezett, és a város központjában egy kis üzletben telepedett le. Hadji Bekir gyorsan ismertté vált, és vállalkozása virágzott. A divatos hölgyek török örömet kezdtek fűzni kezdő zsebkendőkben barátaiknak. A párok a szeretet bizonyítékaként is használták őket, amint az az akkori török szerelmes dalokból is kiderül. Így tehetséggel, energiával és vállalkozó szellemmel kinevezték az Oszmán Bíróság legfőbb cukrászává.
A török öröm Nyugaton derült ki a XIX.
Az 1920-as évekig a török örömöt az Oszmán Birodalomban franciául "Rahat Lokoum" néven emlegették. Ez a név a "lokma" -ból származik, ami darabot jelent, és a "rahat" -ból, a nyugalomból. Tehát valóban "a nyugalom darabja" ...
Jellemzően Isztambulban a török élvezetet manapság az egykori oszmán blokkban (35 ország) fogyasztják, a Balkántól Algériáig a Kaukázuson és a Közel-Keleten át. Nyugat-Európába hatolt, különösen az oszmán lakosság (örmények, görögök, törökök, arabok) kitelepítésével a 19. század végétől.
Szülőföldjén, Isztambulban a török gyönyör már a 14. században megjelent, de a híres Haci Bekir cukrásznál vált igazán népszerűvé, amikor az első üzlet 1776-ban megnyílt. A levantei polgárok ekkor hívták "török cukorkának". "mivel főleg fesztiválok idején fogyasztották a muszlimok. A keleti keresztények csak később fogadták el.
Manapság az egyszerű cukor felváltotta a török gyönyör szerepét, amelyet a mecsetek előtt osztottak ki, amikor egy bhakta imájára válaszoltak.
A török élvezetek ízesíthetők különféle aromákkal (arab gumi, rózsa, menta), és pisztáciával vagy dióval díszíthetők. Télen megtalálható a "kaymaklı lokum", vagyis a török gyönyör a bivalytej tejszínnel.
Keleti cukorkák, amelyek nagyon népszerűek a Közel-Keleten, és amelyeket a hagyományos recept szerint Franciaországban importáltak vagy készítettek.
I. - Összetétel és gyártás