A rakétaválság Kubában
Az orosz védelmi minisztérium megadta az első információkat a kubai rakétaválság során elesett szovjetek számáról, amely konfrontáció 55 évvel ezelőtt egy atomháború kitörését fenyegette - írja szombaton az Agerpres által átvett DPA ügynökség.
Összesen, 64 szovjet állampolgár vesztette életét Kubában 1962 augusztusa és 1964 augusztusa között - közölte szombaton az orosz védelmi minisztérium, anélkül, hogy részletesen közölte volna haláluk okait.
A kubai rakétaválságot sokan a hidegháború legfeszültebb időszakának tartják. A korabeli szuperhatalmak, az Egyesült Államok és a Szovjetunió kerültek a legközelebb az atomháború 1962 októberében bekövetkezett kitöréséhez. A helyzetet konfrontáció nélkül hatástalanították, kivéve egy amerikai felderítő repülőgép lesújtását, amelyben a pilóta meghalt.
A válság idején, A Szovjetunió nemcsak 64 nukleáris rakétát szállított szövetségeséhez, Kubába, hanem 42 000 katonát is bevetett a karibi szigetre, az USA Florida államától délre.
A válság akkor ért véget, amikor John F. Kennedy amerikai elnök megígérte, hogy nem támadja meg Kubát, Nikita Hruscsov szovjet vezető pedig elrendelte atomfegyverek kivonását Kubából.