Charles Dickens Oliver Twist könyve online és ingyenesen letölthető
Charles Dickens, Oliver Twist
Ebben néhány szó szól arról a helyről, ahol Oliver Twist született, valamint a születésétől kezdve történt eseményekről.
Egy adott város egyéb fontos épületei között, amelyeket sok okból nem érdemes megemlíteni, és amelyeknek még csak fiktív nevet sem adok, van olyan, amelyet az ókortól kezdve szinte minden nagyobb vagy kisebb városban megtalálhat.: plébániai munkaház. Itt, egy meghatározott napon és időpontban, amelyet még csak értelme sem említeni, mert nem nagyon fontosak az olvasó számára, az események zűrzavarában született egy halandó, akinek a nevét e fejezet elején írták.
Miután sokáig belépett ebbe a gyötrelmes és zaklatott világba, a plébániaorvos segítségével még gondot okozott ennek a gyermeknek a lehetősége, hogy éljen és legyen neve: éppen ezért nem valószínű, hogy ezek írandó és publikálandó sorok; és mégis, ha néhány oldalon megjelennek, akkor vitathatatlan érdemük lett volna a korabeli irodalom legtömörebb és leghitelesebb életrajza.
Bár nem vagyok hajlandó azt állítani, hogy plébániaházban születni a körülmények jellege szerint a legszerencsésebb és irigylésre méltóbb, mégis azt akarom mondani, hogy ebben a helyzetben Twist Oliver számára ez volt a legjobb dolog, ami vele történt. -Ez valaha megtörténhetett. Az az igazság, hogy különösképpen nehéz volt neki, hogy önállóan lélegezzen, összetett funkció, de létünkhöz nélkülözhetetlen; egy ideig nehezen lélegzett, fulladt egy gyapjú matracon, és ingadozott e világ és a túlvilág között; és a mérleg inkább a mögötte lévő felé dől. Ha ebben a rövid idő alatt szerető nagyszülők, gondozó nénik, tapasztalt szülésznők, valamint magasan képzett orvosok vették volna körül, kétségtelen, hogy napokig meghalt volna. De csak egy szegény nő volt a környéken, akinek elméjét elhomályosította az alkoholfüst, és a plébániaorvos, aki vonakodva járt el, Olivér és az Anyatermészet vitatták győzelmüket. Az eredmény az volt, hogy néhány horkantás után lélegezni, tüsszenteni kezdett, és bejelentette a ház lakóinak, hogy újabb plusz jelent meg a plébánia fején, sikítva, hogy kisfiának a tüdeje mennyire tartja. a gazdagság csak a hang volt, amelyet több mint három percig hallottak.
Amint Oliver erőteljesen megmutatta tüdeje erejét, az ágy vasfejénél, amelyen egy foltos takaró volt, valami kissé megmozdult, és egy sápadt fiatal nő nehezen emelkedett ki a párnából, és nehezen mondta:
- Hadd lássam a gyermekemet, aztán nyugodtan meghalhatok.!
Az orvos a tűz felé fordult, tenyerét csavarta és dörzsölte, hogy melegen tartsa őket. Meghallva őt, felállt, és az ágy feje felé ment, és a legnagyobb szelídséggel azt mondta, hogy nem várhat el olyantól, mint ő:
- Ó, várj, nem rajtad a sor, hogy a halálról beszélj.!
"Isten áldja őt!" Beszélt a szülésznő is, aki gyorsan zöld palackot tömött a zsebébe, amelynek tartalmát nagy elégedettséggel zuhanyozta le a szoba félreeső sarkában. Isten áldja meg jó szívét, és éljen, amíg éltem, uram, és három gyermekem van, mert az enyémek mind meghaltak, nekem csak kettő van hátra, és elviszem őket magammal dolgozni. igen, tudja, mit kell tennie: "Isten áldja meg jó szívét! Hm, megnézni, mit jelent anyának lenni, babának lenni!
Ez a megnyugtató kilátás nem hozta meg a várt hatást az új anyára. A beteg nő bólintott és intett a gyereknek.
Az orvos a karjába tette, mire hideg ajkait kétségbeesett szeretettel a kisfiú homlokához szorította; aztán tenyerével végigsimított az arcán, körülnézett, megborzongott, a hátára esett és meghalt. Megdörzsölték a mellkasát, a kezét és a halántékát, de a szíve örökre megállt. Aztán a reményről és a megkönnyebbülésről beszéltek, ami szinte hiányzott belőlük.
- Rendben, Cutare asszony, meghalt! Az orvos végül azt mondta.
- Ó, szegény, ez így van! Mondta a szülésznő, és levette a zöld üvegdugót, amely a párnájára esett, amikor lehajolt, hogy felvegye a babát. Szegény!
- Ne fáradjon, ha hívok, hogy hívjak, ha a baba sír - mondta az orvos, és óvatosan felvette a kesztyűjét. Lehet, hogy bajban van, majd ad neki egy kis zabpelyhet. A fejére tette a kalapját, és az ajtó felé vezető úton megállt egy kicsit az ágy mellett, és hozzátette:?
"A felügyelő ma este hozta ide az utcáról" - mondta. Alig tudott még néhány fáradt lépést megtenni, a cipője fel volt borzolva; de senki sem tudja, honnan jött, és hova tartott.
Az orvos inert teste fölé hajolt, és felemelte a bal kezét.
- Ugyanaz a régi történet - mondta bólintva -, úgy látom, nincs jegygyűrűje. Jó éjszakát!
Aztán elment vacsorázni, miközben a szülésznő újabb kortyot vett a zöld üvegéből, majd leült egy székre a tűz mellett, és elkezdte csomagolni a babát.
Az, hogy a ruhákból az ember válik, igazi közmondás lenne Twist Oliver számára! A takaróba burkolva, amely innentől kezdve az egyetlen huzata lenne, nagyon is gazdag ember vagy koldus gyermeke lehet; és még a legelismertebb nyomozó sem tudta volna megmondani, hogy milyen fajból származik. De most, ennyi viselkedés megsárgult ingébe öltözve, lepecsételték, felcímkézték és azonnal a helyére tették - a plébánia gyermekét, a plébánia munkájának árváját mindenki megalázta, éhezte és káromolta, örökre megverte, szögezte és tologatta. oropsit mindenki.
Oliver sikoltozott, ameddig csak lehetett. Ha tudta volna, hogy csak szegény árva, akit az epitropok és a felügyelők kegyelmére hagynak, még hangosabban kiabálhatott volna.
töltse le teljes egészében a könyvet itt.
Románul Piatra Fecioarei. ^ Kelet-Anglia vármegye. n 'megye Délkelet-Anglia keleti partján. Q ° Egy sziget az Ír-tengeren Wales közelében, északnyugati partján. [6] Kikötőváros Wales déli részén. ^ Város Anglia északnyugati részén.