Geuthner Ditions
A könyv PDF bemutatója: kattintson ide
Ennek az új kiadásnak köszönhető, hogy Georges-Séraphin Colin (1939-ben megjelent) marokkói Chrestomathie nemcsak megmenekült a feledéstől, hanem értékes kiegészítésekkel gazdagodott: bevezetések, kettős átírás, kommentált fordítás, bibliográfiai hivatkozások.
Az egész jelentős hozzájárulást jelent Marokkó nyelvi és kulturális örökségéhez. Valójában a nyelvjárás olyan formájával van dolgunk, amely kiemelkedően élõ, kifejezõ, irodalmi jellegû, és amelynek veszélyét az eltûnés veszélye fenyegeti. A szövegek lehetővé teszik számunkra, hogy a szájhagyományból egy sor műfajt fedezzünk fel: az arab és tágabb értelemben a mediterrán térség legreprezentatívabb meséit, mint ilyen univerzális történetet az ókori Egyiptomból, például egy másik ezer-egyéjszakás városból; élénk anekdoták a múlt század marokkói vidéki és városi életéről; viccek Jha-ról, amelynek népszerűsége évszázadokat és határokat lépett át; mesék, állatok sokaságával egy olyan hierarchikus világban, mint az emberek; közmondások, rejtélyek ...
Sok mese szemlélteti, mindegyik a maga módján, annak az életnek a megtanulását, amely kellemes módon halad át az erények megszerzésével, amelyeken a görög Ulysses elsajátította: az intelligencia fortélyait.
Az eredeti és a fordítás négyszemközti elrendezése lehetővé teszi az olvasó számára, ha szükséges, könnyű és egyidejű hozzáférést mindkét szöveghez. A fordítás célja, hogy szorosan hű legyen az eredetihez: hajlamos megismételni élénkségét, képeit, hangjait, és az olvasó örömére "hosszú folyóként" bontakozik ki - így mondja a mesemondó ".