Méhek (nem) tökéletes vacsora 26
Kívánom, hogy mindenkinek kellemes nyaralása legyen.
Menjünk egy újat, a Bergisches Landra.
Két nő és két férfi harcol egymással a rövid héten.
A csoport legfiatalabb, 23 éves Ricarda indulhat. A másik 3 40 + 50 között van, és több tapasztalattal kell rendelkezniük. Hogy tehetségük van-e vagy sem, még várat magára. Legalább úgy tűnik, hogy van humorérzékük az első napon. Megmutatja, mi marad a hét folyamán.
Ricarda bemutatja lakását, bár nem tudni, hogy a szülei-e, vagy egyedül él ott a barátjával. A barátja fotós, és a kedvenc tárgya Ricar-da. Mindenesetre a lakást papírral látják el a fotóival. Ricarda kultusz temploma, hogy úgy mondjam.
Ricarda recepciósként dolgozik ugyanabban a szállodában, ahol édesapja az étterem vezetője.
Ki a tényleges főnök, ki tudja, mert Ricarda nagyon jól tud delegálni.
A barátjával az anyja révén ismerkedett meg, mivel mindketten munkájukból ismerik egymást.
Ricarda a felelős, apját elküldi megvásárolni a húst, az anyját pedig a zöldségekhez. Anya ezután segíthet az előkészületekben, de csak az utasításoknak megfelelően.
Díszítés: Anyát itt is kiképezték, de jó segítség volt. Igen, megtanulták és megtanulták, és ezért Ricarda csiszolt ujjaival rátette az evőeszközöket a polírozás után. Néhány ujjlenyomatnak ott kell lennie.
Recepció: Honnan tudta Horst, hogy a fiatal nők szeretik a liliomokat? Aligha tévedhet jobban. A bűbájos Thomasnak soha nem fordult volna elő ilyesmi.
Aperitif: Ramazzotti a Prosecco-val, egy tavaszi ital. Állítólag női ital, mert édes volt, de különösen Thomasnak tetszett, és Anette szerint túl édes. Horst egyáltalán nem fogyaszt alkoholt, és alternatívát kapott.
VS: Nos, hableves volt hab nélkül. De egyébként állítólag rendben volt, semmi nagy. A fésűkagylónak jónak kellett volna lennie, vagy túl. Ezt nevezik nézeteltérésnek a csapatban. Parmezánzsák sajt tallérokhoz, nagyszerű. Ricarda láthatóan nem ismert kenyérlemezt, ezért tegyen egy szelet kenyeret a tányér szélére. Úgy tűnik, ez egy turisztikai helyszín, ahol dolgozik. A kenyér azonban amúgy sem számított, katasztrófának kellett volna lennie. Heino süteménykönyvéből készítette. Csodálatos, Heino egyszer megtanult pék lenni. De bizonyára nagyon jó volt, mert tanoncképzése után fodrászatot nyitott. Vagy Heino-t RAMA-csereként szánták?
HG: Miért kellett Skóciából származnia a báránynak, ahol a szomszédos legelőn elég sok volt a lógó, nem volt világos. Az angol jobb a slágerekkel, de a báránynál? A bárány jól el volt fészkelődve, és azt gondoltam, hogy kár, hogy levágta a kérget, és gyógynövényt adott a tetejére. Azt, hogy a gyógynövény vaj milyen kérget hoz létre, amely szintén ropog, azt bizonyára csak Horst ismeri. Vagy a tompa kés, vagy a hús kemény volt, mert mindenkinek gondjai voltak a vágással. A kelbimbó, sárgának kellett lennie, vagy régi kelbimbó volt? A paszternák püré rendetlenség volt, ami jobb is lehet, de a vendégektől csak egy "kút" származott. Csak azt, ahol az édesanyja többször megdolgozta a sárgarépát, amíg azok megfelelő méretűek nem voltak. Hogy a sonkába csomagolt kelbimbó tapas, hát miért ne? Különösen Horst kedvelte őket, és többet is ehetett volna belőlük. Senki sem vette észre igazán a mártást, amelyet még meg is pörköltek. Ez amúgy sem számított, mert leállították ....