Tanulmányok W-ről

Tanulmányok W.B. Yeatsről

1935 július

Teljes szöveg

Te, néma forma, gondolatból ugratsz minket
Amint az örökkévalóság
Némítsa a körvonalakat, találós kérdése meghaladja a gondolatot
Mint az örökkévalóság.
(Keats, Óda egy görög urnán)

1 A "The Gyres" utáni utolsó versekben elhelyezett Lapis Lazuli olyan, mint ez a vers, amelyet a mutációkon túli állandóság felfedezése, a szüntelenül elpusztított és mindig újjászületett civilizációk örök visszatérése, valamint a művészet diadalmaskodásának szenvedélyes meggyőződése inspirált. a pusztulás felett.

  • 1 (1) Levél Dorothy Wellesley-hez, 1935. július 6., Letters, p. 837.
  • 2. (2) Letters, Wade, p. 837. Henry (Harry) Talbot (Vere Clifton) akkor huszonhét éves volt. Tehette (. )

3 Ezeket a verseket Harry Cliftonnak szentelték, aki hetvenedik születésnapjára ajánlotta Yeats-nek egy kínai művész által faragott lapis lazulit, a Ch'ien Lung időszak (1739-1795) "hegyét". A költő 1935. július 6-án ezt írta Dorothy Wellesley-nek: "Észreveszem, hogy sok lapis lazuli van, valaki ajándékba küldött nekem egy nagy darabot, amelyet egy kínai művész faragott, és egy hegyet ábrázol egy templommal., Fák, ösvények és egy aszkéta és tanítványa készen áll a hegymászásra "2. Ebben a leírásban Yeats megfeledkezik arról a szolgáról, aki tiszteletreméltó távolságon követi, és akinek látszólag lantja van, valamint a másik oldalon levő darut, két elemet, amelyet versében használ. Az eredetire négy sorból álló rövid feliratot is vésnek. Ugyanebben a levélben a költő megidézi versének „hősies extázisát”, fő témáját: "Úgy gondolom, hogy korunk igazi költői mozgalma hősies tudományág felé halad. Azok az emberek, akiket nagyon érdekel az erkölcs, mindig elveszítik. Hősi extázis. Azok, akik tudják, többnyire Dowson által leírtak (nem találom a verset, de itt vannak a versek, vagy bármi más):

Bor és nők és dal
Hozzánk tartoznak
Nekünk a keserű és meleg.

4 Keserű és meleg, ez a hősi lelkiállapot. ”3 Ernest Dowson„ A költő útjának Villanelle-jéből ”kölcsönzött sorai a valóságban:

Bor és nő és dal,
Három dolog díszíti utunkat:
Mégis nap, mint nap.

.
Hozzánk tartoznak,
Használd a keserű és meleg embereket,
Bor és nő és dal.

  • 4 (4) Frank O'Connor: A visszapillantás, 1967, p. 174.
  • 5 (5) Esszék és bevezetések, 1961, p. 523: Általános bevezetés a munkámhoz.

Hogy ha semmi drasztikus nem történik

6 ez a szakasz, a szakasz három akcentusának egyetlenike - kiemeli a nők elszántságát -

Kijön a repülőgép és a Zeppelin
Döntetlen, mint Billy király
Amíg a város nem fekszik.

7 Yeats inspirációt meríthetett a "The Boyne csata" című balladából, amelyet H. Halliday Sparling által szerkesztett Irish Minstrelsy című antológiában használtak fel, akivel a költő valószínűleg William Morris-ban találkozott.

  • 7 (7) Irish Minstrelsy, 1888, p. 319.

Jakab király között felállította sátrát
A vonalak a visszavonásra;
De Vilmos király bedobta a bombagolyóit
És mindet felgyújtotta7.

9 A második versszak - első pillantásra - a tragikus hős újradefiniálása. A prózai már nincs rendben. Az előző szakaszhoz tartozó vágást trohaikus tetraméter jelöli:

10 Az, hogy az utolsó láb hiányos és csak a játékra korlátozódik, hangsúlyozza a szót. Ezután kövess két szimmetrikusan felépített trochainikus vonalat is:

Ott támaszkodik Hamlet, ott van Lear,
Ez Ophelia, az a Cordelia.

11 A versek elválasztása és azok megismétlése mellett a szimmetriát a második sorban az Ophelia, Cordelia belső rím hangsúlyozza. Figyelje meg a két vonal közötti párhuzamosságot is, amelyek diszkréten hangsúlyozzák, hogy Ophelia Lear király Hamlet és Cordelia női karaktere. Ezek a szereplők egyesülnek a következő versben, és hallgatólagosan szemben állnak az első versszak "hisztérikus nőivel". A még törését a kezdeti iamb jelzi, amely megtöri az előző trocheae ritmusát. A színpadi függöny spondee az ékezetek súlyán keresztül sugallja ennek a függönynek a darab visszavonhatatlan jellegét, amely akkor esik le, amikor a darab véget ér. A játék végén a játék végén találjuk a következő verset, amelyet ezúttal az alliterációk emelnek ki: kiemelkedő, rész, játék. A játék/meleg rím nem ártatlan, ahogy a rímus sírása sem a játék és a meleg között, mintha a játék és a sírást körülvevő vidámság elnyelné vagy legalábbis irányítaná. Ez az egész szakasz szakszerűen fel van építve

Vidámság, amely átalakítja a rettegést

A 12. a melegekhez való ragasztás módja; ugyanúgy:

A tragédia a lehető legteljesebbé vált

A 13 megismétli a két előző verset. A szakasz közepén a vers elején való vidámság szemben áll a tragédiával, amely szintén verset nyit. Így megjelenik az a két ellentét, amelyet Yeats igyekszik kibékíteni. Az elveszett/végső rím hangsúlyozza a tragikus elhagyást.

A tragédia a lehető legteljesebbé vált

  • 8 (8) A Webster meghatározza a csepp-jelenetet: "egy függöny, amelyre egy jelenetet festenek".
  • 9. cikk (9) Esszék és bevezetések, p. 241; Az achát mérete, p. 161.
  • 10. (10) Uo., P. 255; Esszék és bemutatkozások, p. 181.

Mindannyian előadják tragikus játékukat,
Ott támaszkodik Hamlet, ott van Lear,
Ez Ophelia, az a Cordelia;
Mégis, ha ott lenne az utolsó jelenet,
A nagy színpadi függöny hamarosan leesik,
Ha méltó a szerepük kiemelkedő szerepe,
Ne szakítsd szét vonalukat sírni.
Tudják, hogy Hamlet és Lear melegek.

  • 11. (11) A modern vers Oxford-könyve, XXXIV-XXXV.
  • 12. (12) E. & I., p. 522-523; Cahier de l'Herne, p. 99 és 100.
  • 13. (13) „Vers és hagyomány”, E. és I., p. 254; Ugyanott, p. 180.

Elájul; A fejbe lobogó ég.

  • 14. (14) Uo., P. 255.
  • 15 (15) Letters, p. 922.
  • 16 (16) Levelek költészetről D. Wellesley-hez, p. 126-131.

A saját lábukon jöttek, vagy a fedélzeten,
Tevehát, lóhát, szamárhát, öszvérhát,
Kardra tett régi civilizációk.

19 Azt is mondták róla, hogy elsőként használta a fúrót márvány ásására és feltárására, ami megmagyarázza drapériáinak szépségét. A tengeri szél lélegzete az s feliratozással megemeli a verset, mint a márvány drapériái, és a következő versekben bővül: alak, szár, karcsú, álló, kombinálva az l: hosszú lámpa alliterációival. Ezek a drapériák Ázsiát idézik, az 1916-os „Bizonyos nemesi darabok Japánból” esszéből; többé-kevésbé tudatos összefüggést észlelhetünk Callimachus és az utolsó szakasz kínaijai között: "Talán jó lenne, ha Ázsia iskolájába tennénk magunkat, mert az európai művészetben az élet iránti tisztelet alapvetően nehézségeinkből származik a fél-ázsiai Görögországban Callimachus továbbra is visszatérhet a redők stilizált használatához és a drapéria leeséséhez Phidias után, aki naturalisztikusan használta, őt "18. A szépség és az elmúlás elkerülhetetlenül összekapcsolódik. Azt a művészt, akinek művei a leginkább hozzájárulnak egy civilizáció ragyogásához, elítélik, hogy elpusztuljon, mint mindenki más. Callimachus két egymást követő harmonikus lépéssel kiváltott munkáját hirtelen megszakítja egy cezúra: