VALERIA FLOREA-DASCĂL - PDF ingyenes letöltés
3 Valeria Florea-Dascal ISBN (478) -34 Olvasó: Marcela Mardare Számítógépes feldolgozás: Ruxanda Romanciuc A Nemzeti Könyvkamara CIP leírása: Florea-Dascăl, Valeria. Az első szerelem visszhangja/Valeria Florea-Dascăl. Ch.: Pontos, 2013 (Tipogr. Reclama). 112 p. 300 ex. ISBN (478) -34 F 68 Pontos Kiadó, 1989. augusztus 31., 98 MD-2004, Chișinău, tel.: Szöveg: Valeria Florea-Dascăl,
4 A szeretet visszhangja Az első szó előre: Sok évvel ezelőtt találkoztam az első szerelem című verssel, amely nagy hatással volt rám. Jegyzetfüzetbe írtam, majd olvasás közben és újraolvasás közben megjegyeztem, de a szerző neve elkerülte a szemem. Ma az Internet jóvoltából könnyen kijavíthatom hibámat, de az a gondolat, hogy csak az üzenet marad fontos számomra. Adtam olvasásra annak, aki az első szerelmem volt. Természetesen egy osztályban tanultam nála, ha nem vesszük figyelembe, hogy előttem egy nappal született. Az egyik horoszkópban, amely értelmezi a Szűz jegyünket, azt írtam, hogy az e jel alatt születettek között ritkán alakul ki a szívek egyesülése, de ha ez megtörténik, akkor ez nagy boldogság. Nem volt nálunk, első szerelmünk az iskola padjain maradt, anélkül, hogy ismétlődött volna. Amikor harminc évesen újra találkoztunk, és rám mosolygott, mint korábban, a képeslap hátuljára írtam neki az első szerelemről szóló verset, amelynek képében egy folyó volt, amelyet egy a nap lenyugszik, és annak a folyónak a partján egy erőd, amelynek tornya van az ég közelében. Ez egy táj volt, amelyről ismert volt, mert abban a városban 3
6 A szeretet visszhangja Először a változatlanoknál szentebbnek és tisztábbnak kell maradnia. Ne randevúzzon az első szerelemmel Talán elfelejtettem ezt az üzenetet, amikor hosszú elválás és férjem halála után visszatértem szülőfaluomba, bekopogtam első szerelmem anyjának kapujába. Hogy mi történt néhány év alatt, megtudhatja a könyv mellékelt írásaiból. Szívből írtam őket, mindegyik a maga módján, az első és az utolsó, mint a szeretet, amelyet ifjúkorunkban szeretnénk. Ez némi ismétlődést váltott ki az általános témában, ami szerintem nem háborít fel, mint a dal refrénje. 5.
7 Valeria Florea-Dascal A KÜLFÖLDI Novella Az ősz végén lusta napsütéssel történetesen egy házban aludtam az első szerelmemmel. Két ajtó választott el bennünket: az egyik a szobától, amelyet felajánlottak nekem vacsorára, a másik a konyhából egy ággyal, amelyben édesanyja melegebben pihent. Az ajtók egy lépésre voltak, és mindketten lecsúsztak a folyosón, és a padló rettenetesen csikorgott, így nem tudtam nem hallani a konyhából. A légzésem abbamaradt, és két-három pillanat múlva eljutott hozzám a keserű, szédítő cigarettaillat. Az első szerelmem, a tornácon, dohányzott. Ez nem lepett meg, mert ismertem, hogy dohányzom az iskolás évek óta, mióta megismerkedtünk. Anyjával egy másik faluból jött, szülei elváltak. A tizenkét éves fiú azonban nem tűnt depressziósnak, beszédes, tréfás, de nagyon is képes olvasni. Rövid idő alatt elnyerte az első helyet az új csapatban, majd édesanyja azzal a kéréssel érkezett, hogy helyezzék át a párhuzamos osztályba, abban a létszámban, amellyel én is együtt voltam. Természetesen nem az én kedvem miatt kérte a permutációt, hanem azon az alapon, hogy az osztályunkban a kontingens erősebb volt, a fiúnak volt kivel versenyeznie. Így találtam magam 6-tal
14 A szeretet visszhangja Először szomorú, szomorú fájdalomig. Felszállva a maxi-taxiba, amellyel vissza kellett vinni a városba, leültem a vezetőülésbe, és kinyújtottam az első szerelem kezét. Meg kellett volna csókolnia, mint a régi filmekben, de szorosan átölelt, majd mindenki előtt azt mondta: szeretlek. Csak ő lehet ilyen, és ezt megköszöntem. A sofőr becsukta az ajtót, engem elvittek, és amikor megérkeztem az állomásra, kedvesen azt mondta nekem: Úgy hoztalak, mint a szél szárnyait. Eszembe jutott egy nagyon jó regény címe, amelyet sajnos nem írtam meg. 13.
15 Valeria Florea-Dascal egy kajszi halálában Az első szerelem korában egy fiúval együtt fát ültettem. Sárgabarack volt, szárral és két ággal, mint egy gyermek karja. Növekedni fog - mondta a fiú, gondolataimat olvasva. De nem fog sokáig élni, válaszoltam tudatosan, mert gyümölcsösünkben sok sárgabarack volt, apám legkedvesebb fája. Gondoskodott róluk, magához ölelte őket, mint mi, lányai, de a barackos életszakasz rövidnek bizonyult, a fák néhány év termés után kiszáradtak. Apám felvágta és elvitte valahová, bár meggyújthatta őket. Azt hittem volna, hogy temeti őket, mint az embereket a temetőbe, de nem tettem fel neki kérdéseket, és nem is vártam a magyarázatát. És nem azért, mert azt mondta nekem: Gazdag fantáziád van, mint író, ahogy nekem szokta mondani. Úgy éreztem, hogy a kajszi halála fájt, és nem akartam a sebére gondolni. Szerelmünk megörökíti - mondta a fiú szánalmasan az ültetett fáról. Hittem neki, mert nem tudtam nem hinni neki, ha egyszer megszerettem. De hamarosan kedves fiúm belépett egy másik kertbe, érettebb és könnyebb szőlővel betört. 14
18 A szerelem visszhangja Az első gyümölcsös delé a kerítésen. A fiam jó, válaszolta az öregasszony, elégedetten a fiával, majd kapkodva mondtam: Hadd jöjjön és ő is tisztítsa meg az enyémet. Elmondom neki - fejezte be szilárdan az öregasszony. A beszélgetés ősszel zajlott, és tavasz előestéjén az öregasszony hangja hallatszott telefonon: Szüksége van még segítségre a szőlő tisztításában? Hogyan ne, mert a szomszéd is megtalálta: Gondozás nélkül leesik a szőlő. Így találtam segítségül az első szerelmemet. Természetesen ez már nem az volt, mint régen, de még mindig esetlen, könnyen leigázta a vadszőlőt a mesterember nélkül. Hívjon, hogy válogassak, mondta a végén viccként. Felhívlak, ugyanabban a hangnemben válaszoltam, de. Még mindig le kell vágnom egy fát, eszembe jutott. Egy fa? - kérdezte, és nyíllal nézett rám. Fiatal koromban nem tudtam ellenállni ezeknek a pillantásoknak, intenzíven elpirultam az arcomban, de most, megőrizve nyugalmamat, azt mondtam: Száraz barack. A kajszibarack kissé életben van - mondta a férfi, és kicsúszott a szemem elől, és miután én vezettem a kajszibarackhoz, vágni kezdte ágait, mígnem csak a szár maradt az ég felé mutató nyílheggyel. Aztán a vágóm megállt, és kísértésbe estem, hogy azt gondolja, hogy szeretne szünetet tartani a munkától vagy dohányozni, de azt mondta nekem: 17
19 Valeria Florea-Dascal A szár levételéhez szükségem van egy másik eszközre. Lehetőség arra, hogy újra idejöhessek, arra a következtetésre jutottam magamban, és neki azt mondtam: remélem, minél előbb elvégzi a munkát. De nem így kellett lennie. Már másnap a férfi felhívott, és azt mondta: Valamikor együtt barackot ültettünk, és tegnap elkezdtünk egy másikat, hogy levágjuk. De száraz, próbáltam megvédeni magam a vádjával szemben, de ő alaposan kijelentette: Nem érem a kezemet a végéig, hogy elvágjam. És maradtam a kivágott fával. Szánalom és keserűség, mert amikor kar-ágai voltak, függetlenül attól, hogy már meghalt, átölelt velük, de miután levágta őket, a szárnyíl oszlop lett, amelyhez lelkem egyre szorosabban kötötte magát, amíg el nem fulladt. egy nap. Aztán felhívtam a szomszéd fiait és megkértem őket, hogy vágják el a szárat, hogy ne lássam többé. Jól tették a dolgukat. Csak ők nem a szárítót vitték az út túloldalán lévő szemétkosárba, hanem a kapu mellé tették, mintha ülnének. Gyakran láttam öregeket ülni egy ilyen székben, és nem tudni, ki vagy mi vár. 18
20 Először a szerelem visszhangja A JÖVŐNEK KÖVETKEZŐ ANYA Holnap reggel felszállsz az első buszra, és gyere hozzám, Vera asszony, telefonos beszélgetőtársam megparancsolt, véget vetve a vitának. Két napja hívott, hogy meghívjanak az ünnepre, és nyilván elfogadta elutasításomat, fáradtság és a bulizni vágy hiánya motiválta. Az utolsó utat egy televíziós operátorral töltöttem, aki már régóta meghalt leukémiában, egy betegségben, amely őt érintette, és sok embert a sírig vittem. Az üzemeltető, amelyért sokan sírtak, imádta az őszt, nagyon szépen megfilmesítette. Úgy gondolom, hogy annak az ősznek, aki szintén nő, tetszett alkotása, egyszer, amikor lélegzetvisszafojtva látta, a fekete föld alatt, nagylelkűen eltakarta aranyával, megmaradt, mint egy fekete arcú özvegy. Értem - mondta Mrs. Vera, miután egy álom végén érzelmileg beszéltem vele az őszről és a halálról. Nem gondoltam, hogy ő is olyan, mint ősz, november nyolcvanharmadik. Csak várlak - mondta Mrs. Vera, és hagyta, hogy visszatérjek a temetés után. 19.
22 Valeria Florea-Dascal TARTALOM Előszó. 3 A külföldi regény. 6 Sárgabarack halálakor Anya volt az idegenek leszármazottja A virágzó kedvesség függönye lebegett a levegőben A férfi, aki nem szerette az őszi Méheket kortyolgatni könnyeimből Tehetség. 92 Caesar kerítése. 99 Az utószó helyett