Villa Kujoyama LOGBOOK; Villa Kujoyama, amelyet Aurélie Pétrel és Vincent Roumagnac látott
Charlotte: Üdvözlöm mindkettőtöket! Hogyan zajlik ez a rezidencia kezdete? Ez az érkezés a kiotói Villa Kujoyama-ba, Japánba?
Vincent: Csodálatosan jól! A jetlag nem volt túl brutális, és a Villa csapat figyelmes fogadtatása lehetővé tette számunkra, hogy zökkenőmentesen leszálljunk.
Aurélie: Mindketten többször jártunk Japánban önálló projektekben.
Vincent: Igen. Kiotót már ismerjük, egy kicsit, hirtelen nem először vagyunk sürgősek, inkább öröm, nagyon kedves, hogy visszatérjünk egy olyan helyre, amelyet szeretünk, már kicsit ismerős.
Aurélie: Gyakran jártunk Japánban, de soha nem együtt! Ez új, és nagy öröm, hogy végre ott lehetek egy duó projektben.
Charlotte: Nekem mégis úgy tűnik, hogy az egyik első duóprojekted már Japán volt a motívum. Ön jól dolgozott az Ise-i szentélyek újjáépítésén, nem?
Aurélie: Igen, de csak Vincent járt a helyszínen ...
Vincent: Amikor 2013-ban Aurélie meghívott egy carte blanche-ra a Cité Internationale des Arts stúdiójában, azt javasoltam neki, ahelyett, hogy bemutattam volna a szólóm darabját, folytassuk csak egy évvel korábban megkezdett együttműködésünket.
Aurélie: Ezután a meghívás egybeesett egy már tervezett japán kirándulással. Kerülőt tett nekünk az Ise-i erdőn keresztül, hogy megnézze az Amaterasu, a sintó panteon legfőbb istennőjének szentelt szentélyek rekonstrukcióját.
Vincent: Igen, számomra érdekes motívumnak tűnt ezeknek az azonos szentélyeknek a szétszerelése, majd húszévente friss Hinoki-fával történő rekonstrukciója, közvetlenül a korábbi építkezés mellett található telken. kettősként készítettük ...
Aurélie: Vincent néhány napig a helyszínen fényképeket készített, amelyeket elküldött nekem, miközben ment. Minden egyes postázáskor válaszoltam neki a műhelyemből lövöldözés formájában is.
Vincent: Ping-pong képet készítettünk az Ise rekonstrukciós helyszínei és Aurélie párizsi rezidenciája között.
Aurélie: Ezek a kicserélt képek alkotják Ise-darabunk korpuszát, összecsukható pvc modulokra nyomtatva.
Vincent: Az Ise elindította "reaktivációs protokoll telepítések" sorozatunkat ...
Charlotte: Az a színdarab, amelyet itt, a Villában készít, nem a
telepítés reaktivációs protokollal, de egy fotoszcén szoba.
Gyorsan emlékeztethet a különbségre?
Vincent: 2012 és 2016 között ezért ezeket az installációkat reaktivációs protokollokkal hoztuk létre. Fényképészeti tárgyak és különféle anyagok installációi, amelyeket - ahogy mondjuk „Aurélie-nél” -, vagyis olyan vizuális művészeti kiállítási helyeken telepítettek, mint a művészeti központ, a galéria, a stúdió.
Aurélie: Ezek az installációk véletlenszerű mozdulatokból és az őket alkotó fényképészeti tárgyak időben történő újraelosztásából álltak, és igyekeztek megzavarni láthatóságuk idejét és terét, a kiállítás konvencióit.
Vincent: A késés, tartalék, torzítás, késés fogalmain dolgoztunk.
Aurélie: a részek, képeik, tekintetük elérhetőségével kapcsolatos kétértelműségekről. A megjelenés időbeli változásai
Vincent: Ezek a létesítmények konkrétan a készletekhez vagy tárolókhoz hasonlítottak, amelyeket nyers módon raktak le, leggyakrabban a kiállítási tér sarkaiban, különc területein, szélén, várva az aktiválást és az újraaktiválást a kialakított protokollok szerint.
Aurélie: Foglalások, amelyek olyan alkatrészeket sugallhatnak, amelyeket éppen leszállítottak, vagy amelyek csak felszedésre vártak a távozásra várva ...
Vincent: ... ráadásul az elején sok látogató sarkon fordult, azt gondolva, hogy a kiállítás már lejárt, vagy túl van ...
Aurélie: végül egy kiállítás idejére Vincent a helyszínen mozgatta a tárgyakat, anélkül, hogy bejelentette volna, a gesztus nem az előadáshoz vagy a bemutatóhoz kapcsolódik, hanem inkább a kiállítás kontextusának sajátos látszólagos technikai logikájához, általában a gesztusokhoz láthatatlan, „kulisszatitkok”, de furcsa módon nyitvatartási időben rögzítették ...
Vincent: ... a művészetkezelés képeinek, különösen a közösségi hálózatokon való szaporításának trendjével is játszik.
Charlotte: és ezért a fotoszenikus darabok? ...
Aurélie: a reaktiválási protokoll telepítésének bizonyos számú paramétere megtalálható a fotoszénikus darabok konfigurációjában, például mozgó fényképészeti tárgyak, a tartalék és az újraelosztás kérdései, a megjelenés módjaival kapcsolatos kétértelműségek.
Vincent: Ezekkel a darabokkal folytatjuk ezt a visszatérő és kitartó kérdést - ez a duó DNS-je: mikor zajlik a munka ...
Aurélie: de a rögzítési pontok és a kiviteli alakok különböznek ...
Vincent: Az evolúció annak a ténynek köszönhető, hogy a duón belüli egyensúlyunkat szerettük volna egyensúlyba hozni.
Aurélie: Igen. Mint korábban elmondtuk, az első installációk "otthon" készültek, alakjainkat "Vincentnél" akartuk átültetni a színházba, tehát a színpadra ...
Vincent: ... a fotóművészet munkájának fenntartása mellett természetesen ez a képek megjelenésének lebegő rendszere, ezért a fotoszénikus kifejezés, szó szerint és egyidejűleg fotográfiai és festői.
Charlotte: Hogyan jött létre ez az egyensúly?
Aurelie: A fotós darabokhoz egy szövegből indulunk ki ...
Vincent: Eddig Shakespeare, Euripides és Borges óta dolgozunk. A kiotói Villa Kujoyama harmadik darabjának elkészítéséhez Ursula K. Le észak-amerikai regényíró techno-feminista tudományos-fantasztikus regényéből dolgozunk. Guin, az éjszaka bal keze. Ezeknek a regényeknek közös „kapcsolatuk” van a szörnyeteggel és a transzgresszív szexualitásokkal, a radikális mássággal és ezért az idegen ökológiákkal ...