A kalózkodás arra kényszerítette a japán animációt, hogy újra feltalálja magát Franciaországban

A francia japán animációs sorozatok és filmek ingyenes letöltése letölti a kiadókat a terjesztésük adaptálásához.

Feladva 2013. május 6-án, 15.05-kor. - Frissítve 2013. május 14-én, 11: 26-kor.

Olvasási idő 13 perc.

Megosztás
Megosztás le van tiltva Megosztás le van tiltva
Megosztás letiltva Küldés e-mailben
Megosztás le van tiltva Megosztás le van tiltva
Megosztás le van tiltva Megosztás le van tiltva

Véget érhet-e a kulturális ipar illegális letöltések elleni háborúja egy békeszerződéssel? A szabad használat alapja lehet a japán animáció újjáéledésének Franciaországban, az egyik leginkább érintett ágazatban. Míg az igény szerinti videók nehezen tudnak letelepedni Franciaországban, a francia animációs kiadók az előnyükre felhasználva próbálnak alkalmazkodni az illegális letöltésekhez. Annak érdekében, hogy megszólítsa a filmekhez és sorozatokhoz szokott közönséget, amint megjelenik Japánban, ezek a kiadók új szolgáltatásokat fejlesztenek, amelyek képesek elterelni a nézőket a rajongók által készített rajongóktól (rajongói feliratok), amatőr feliratoktól, és az internet szabványává válnak.

A KASZTÉTÓL AZ INTERNETIG

Az anime fansub azonban nem a hálózatok hálózatából származik. A gyakorlat a 90-es évek elején született meg szalagon, és drága és nehezen beszerezhető eszközökre volt szükség a felvevők, a PC és a speciális szoftverek között - magyarázza A The Rise and fall of anime rajongók felemelkedése című dokumentumfilm. Most már csak egy számítógépre és ingyenes szoftverre van szüksége ezeknek a feliratoknak az elkészítéséhez, amelyek száma az elmúlt tíz évben robbanásszerűen megnőtt. A rajongók által a rajongók által a rajongók számára megvalósított elsődleges cél a kulturális promóció: a rajongók olyan tartalmat hoznak, amely máshol nem elérhető, különösen a hivatalos kiadóktól, akiknek gyakran több évbe telik, mire adaptálnak egy sorozatot franciául, és nem adaptálják csak a filmek apró részét. sorozat Japánban sugárzott. A Naruto, Franciaország egyik legnépszerűbb animéje epizódjait ezért Franciaországban több hónappal a japán televízióban történő közvetítésük után sugározzák.

Ez a gyakorlat egy elképzelt "tolerancia zóna" része: a francia kedvezményezettek hiánya egy sorozathoz vagy egy filmhez. A japán stúdiók és kiadók ritkán érvényesítik jogaikat határaikon kívül, kultúrából és érdektelenségből, ellentétben a francia anyanyelvűekkel. Az "etikus" rajongói csoport tehát a sorozat eltávolításából áll, miután a jogokat egy helyi vállalat megszerezte. Probléma: Tedd online a japán műsorszolgáltatáshoz, egy epizód gyakran elkerüli alkotóit, és versenyre kelhet a hivatalos kiadással. Arra a pontra, hogy egyes kiadók csak "kalózkodásnak" tekintik, amely rombolja az értéket.

Ezek az ingyenes epizódok a webhelyek alternatív ökoszisztémájának a középpontjában állnak, amelyek reklámozással vagy előfizetéssel szereztek pénzt a megtekintésükről, amely ellen a francia kiadók rendszeresen bírósághoz fordulnak. "Körülbelül harminc olyan webhely található Franciaországban, amelyek ebből élnek, olyan cégek, amelyek nem nyilatkoznak magukról. Nem normális, hogy az ilyen platformok reklámügynökségek vagy adományozási rendszerek révén fejlődhetnek [például az Allopass. A legnagyobbak akár Havi 30 000 euró "- becsüli Olivier Cervantes, a Wakanim speciális video on demand (VOD) webhelyének elnöke. A Belize-ben található befektetési alap - adóparadicsom -, amely nemrég megvásárolta az egyik ilyen webhelyet, nem kívánt válaszolni a kérdéseinkre.

A japán animáció válsága

Ezekkel a vállalatokkal nem csak ez a probléma. "Háromszoros válságunk van. Először a globális válság, majd a kalózkodás válsága (fiatal közönségen vagyunk) és a kreatív válság Japánban (kevesebb címsorral és egy olyan iparral, amely jobban megcélozza a hazai piacot.) Ez nem túl nagy pozitív táj ”- sajnálja Sylvie Brevignon, a mangát, papírt és videót kiadó Kazé szerkesztőségi és marketingigazgatója. Az animációs filmeket ritkán mutatják be a televízióban (a francia produkciókra kivetett kvóták és a csatornák vonakodása miatt), ezért megfosztják őket hirdetési bevételeiktől. Ehhez járul még hozzá a DVD-piac hanyatlása és a VOD nagyon lassú felszállása, amelyek sürgetik ezeket a kiadókat. Néhányan a közelmúltban is megszűntek, például Beez 2011-ben.

A 90-es évek közepén született Kazé és Dybex úgy gondolja, hogy a "kalózkodás" a japán animáció rossz egészségi állapotának legfőbb oka, még akkor is, ha hozzájárul a felfedezéséhez. Velük szembesülve néhány internet-felhasználó kritizálja őket az ingyenesnek ítélt tartalmak bevételszerzéséért. "A japán animáció professzionális világa sokat fejlődött a fogyasztók jobb figyelembevétele felé, de paradox módon továbbra is nő a szakadék köztük és a rajongók között. A japán animációnak még soha nem volt ennyi rajongója, és az ágazat gazdasági súlya továbbra is csökken", magyarázza a maga részéről Cynthia Verdier, a japán animációk és mangák védelmét az interneten (Apami) társalapítója.

Ha eltávolítják a tartalmat és leállítják a projekteket, ezek a vállalatok azt mondják, hogy nem hibáztatják az internetfelhasználókat, akik nem mérik fel gyakorlatuk következményeit. A feliratozó csapatok, a tárhelyszolgáltatók volatilitása és a piac kicsi mérete további okok. Jobb, ha nem idegeníti el az ügyfeleket. Ezek a kiadók ezért kénytelenek voltak alkalmazkodni azáltal, hogy tartalmukat ingyenesen és gyorsan szolgáltatták, hogy visszanyerjék az irányítást a terjesztés felett. A sorozat megjelenése előtt a helyi kiadók rövid időn belül a japán adás után bejelentsék az engedély megszerzését és a "simulcast" feliratot, hogy elkerüljék az internet felhasználók erőfeszítéseinek szükségességét.

Nehéz jogok megszerzésére

Az egyik akadály maga a japán ipar volt. Ezeknek a szerkesztőknek el kellett nyerniük a japán jogtulajdonosok bizalmát, akik számára a folyamat kockázatot jelent, különös tekintettel az epizódok kiszivárogtatására a tévé közvetítése előtt. "Két évre volt szükségünk a technológia elsajátításához, és öt évre volt szükség a kedvezményezettek meggyőzéséhez. Meg kellett magyaráznunk nekik a francia piacot, számottevő termelési korlátokkal kellett foglalkoznunk. Maguk a jogok megszerzése sem volt egyszerű" - magyarázza Kazé.

A Dybex a maga részéről 2008-ban kezdte meg a szimulációt, az Eve no Jikan című sci-fi sorozattal a helyszínén. A japán kedvezményezettek ekkor arra kényszerítették, hogy menjen át a Crunchyroll amerikai platformon. A következő évben a kiadó megkapta a nagy sikerű, több mint egy éve futó Full Metal Alchemist Brotherhood sorozat szimulátumát. "Nagyon nagy győzelmet arattunk, amikor arra késztettük a jogtulajdonosokat, hogy fogadják el az ingyenes online terjesztést. Ez működött, megértették a problémákat és mit próbálunk tenni. Ha a Dybexnek nem sikerül gyorsan hozzáférést biztosítani a francia rajongóknak, akkor a rajongók ezt megteszik jogok és promóciós esések nélkül "- érvel Carlo Levy, a belga kiadó elnöke.

Újonnan érkezett, a Wakanim platformnak el kellett érnie a stúdiók bizalmát a megcélzottnál kevésbé rangos címekben. "A jogok sokkal drágábbak a DVD-k esetében. Meg kellett győznünk a jogtulajdonosokat arról, hogy ez nem fogja kannibalizálni a fizikai értékesítést, és mindig több pénzt hoz, mint a fansub. 2009-ben és 2010-ben kezdtük, de az igazi kezdet 2012 márciusában történt, amikor végre bizakodott bennünk ezek a kedvezményezettek ”- magyarázza Olivier Cervantès. "3 vagy 6 hónap alatt jövedelmet termelünk, ahol 3-4 évet kell várni a fizikai értékesítésre" - támogatja a platform.