A leves klassz - WELT
300 évvel ezelőtt Nagy Péter kinyitotta az ablakot Európába. Idegen nyelvek árasztották el Oroszországot. Oroszországban ma is lélegzetelállító ütemben alkalmaznak új szavakat és kultúrákat. Néha hiányzik az orosz kifejezés, máskor elnyomják.
Oroszországban volt "Shchi" (káposztaleves), "Ucha" (halászlé), "Pochljobka" (leves mindenféle dologgal), "Soljanka" (gazda leves), "Batvinija" (hideg répaleves) és "Okroshka" (tavaszi zöldségleves) . Most húslevest, consommét és néha csak „levest” adtak hozzá. Tehát ma több szavunk van, mint korábban. Hát nem szép?
Valaki azonban úgy véli, hogy az összes régi névnek el kell tűnnie, és csak leves maradhat, mindig csak leves, minden módosítás nélkül. Amit kanállal eszünk, az leves, amit villával eszünk, az nem leves. Felejtsd el, és soha ne próbáld kitalálni, mit jelenthetnek az olyan szavak, mint a gazpacho vagy a bouillabaisse. Nem kell tudnod. Akár el is felejtheti a különbséget a "shchi" (káposztaleves) és a "borsch" (répaleves) között. Nincs. És „Ucha” (halászlé), mi az „Ucha”? Most, hogy mindenféle halat lehet vásárolni, szabaduljunk csak meg a szótól. Miért nevezzük meg, ha van termékünk? Hagyja oldódni vékony levegőn. Csak a „levest” fogadjuk el - egyél és ennyi.
Ezután minden férfit Saschának és minden nőt Nataschának kell hívni. Amikor közeledünk hozzá, csak annyit mondunk: "Hé, te". A szabad piacgazdaságban végre megfelelhetünk a kommunista eszménynek - „a szovjet nemzetben mindenki egyenlő”. Nagyszerű szinonimák, mint a "jó, szép, értékes, pozitív, elragadó, rendkívüli, elragadó, varázslatos, pompás, figyelemre méltó, édes, kiemelkedő, ellenállhatatlan, lenyűgöző, szórakoztató, vonzó, összehasonlíthatatlan, isteni". Ami marad? "Krutoi" (menő) vagy "klevyi" (forró).
Tehát nagyon "klassz" megértetni magad az angol egyszótagú szavak segítségével. A szerző előtte undorodik egy csomagtól, amelyre egy amerikai azt írta: „Parm Plus! Új, javított íz. ”Az amputált„ parmezánt ”a grandiózus„ plusz ”mellé csatolták. Ez olyan, mintha valakiről eltávolítanánk egy egészséges lábat, és egy fa lábat adnánk neki. Újságíróinknak (főleg a fiatal televíziós és rádiós műsorvezetőknek) szintén szinte leküzdhetetlen hatalma van. Hatásukra hatalmas számú orosz utótagot hulladékként ártalmatlanítanak. A „Blef-klub” (Bluff-Club) a „Kultura” TV műsorának a neve. Moderátorai és producerei nyilvánvalóan soha nem vették észre a „blf” orosz jelentését: hányinger, hányinger, betegség.
Az orosz sajátosságokat azonban az IMF, a Világbank és más piacgazdasági jelenségek ellenére sem lehet megmenteni. A hangok és szavak megkímélése nem működik orosz nyelven. Az angol nyelv hatására az orosz elveszíti lassú folyékonyságát és az asztmások közötti versengéssé fajul.
Úgy tűnik, mintha az oroszok fiatal generációja a verbális csere új mintáit részesítené előnyben, amelyek ugyan nem annyira kifejezőek, de ideális esetben megfelelnek az egységes világ egyszerű kommunikációs igényeinek. Mindenhol panaszok vannak arra, hogy a tinédzserek már nem beszélnek, csak morgolódnak. Úgy tűnik, itt Oroszországban a morgás az egyetlen, amit csinálunk. Egy tipikus párbeszéd így hangzik (az orosz és az angol nyelvben használt szavak dőlt betűvel szerepelnek):