Az Egyesült Államokban a latinok az angolt választják
A közhiedelemmel ellentétben Cervantes nyelve nem fog érvényesülni Rio Grandétől északra. A jobb beilleszkedés érdekében a bevándorlók és gyermekeik gyorsan átvették az angolt, amely aztán a harmadik generáció számára az uralkodó nyelv lett.
Illusztráció: Jonathan Bartlett, Egyesült Államok, a Courrier International számára.
Képernyő képek: Stranger Things, Orange az új fekete, Sense 8/Net ix
Évek óta törik a kizárólag angol nyelvű Amerika monolit ideálja: a spanyol nyelv 40 millió amerikai nyelvévé vált, ami senkit sem hagy közömbösnek.
Egyesek a multikulturális nemzet sajátos történelmi jelenségének tekintik. Mások helytelenítik, és úgy vélik, hogy a spanyol nyelv veszélyezteti az ország identitását, a különböző közösségek integrációját és egy olyan gazdaság zökkenőmentes működését, amely diadalmaskodott azzal, hogy az angolt a globalizált cserék lingua francájának vetette ki.
155 millió spanyolul beszélő 2055-ben ?
Annak ellenére, hogy az utóbbi energiát fordított fejlődésének megállítására, a spanyol nyelv az ország csaknem egyhatodának referencianyelvévé vált. De vajon a nyelv vitalitása az Egyesült Államokban olyan robusztus-e, mint amilyennek látszik? ?
Ha csak a demográfiai tényezőket vesszük figyelembe, a spanyol megingathatatlannak tűnik. 2055-re az ország spanyol ajkú népessége várhatóan eléri a 155 milliót, ami magasabb, mint az angolul beszélő fehéreké. A legtöbb riasztó igazi földrengésnek tartja, amely örökre megrázza az országot.
A valóságban ezt a pusztán demográfiai jelenséget nem feltétlenül kíséri a spanyol nyelv fölénye. A spanyol amerikaiak egyre inkább kétnyelvűek, sőt hajlamosak teljesen elhagyni a spanyol nyelvet az angol javára annak érdekében, hogy jobban integrálódjanak és jobbak legyenek a karrierlehetőségek. Hasonlóképpen, egyre több latin ember született az Egyesült Államokban, és ezért nem bevándorló, ami csak megerősítheti az angolt a spanyol nyelvű közösségen belül.
Olyan változások, amelyek előnyt jelentenek az angol számára
A Pew Research Center nevű agytröszt szerint az Egyesült Államokban született spanyol származású emberek aránya 65,6%, míg 2000-ben nem haladta meg a 60% -ot. A latin-amerikai kiskorúak körülbelül 37% -át csak angol nyelvű háztartásokban nevelte, míg ez a század csak 30% volt.
Ezek a változások viszonylag lassúak, de végül előnyt jelentenek az angol számára. Egy másik figyelembe veendő tényező a mexikói bevándorlás csökkenése - amelynek nagy része az Egyesült Államok spanyol ajkú lakosságából származik -, ami az első generációs latin családok számát csökkenti. Így a spanyol nyelv használata a latin közösségben akkor is csökken, ha nő a beszélők száma.
Az Egyesült Államokba irányuló bevándorlás története kétségkívül ad némi elképzelést a jövőről. Ha a kínaiak, az olaszok, a hollandok vagy a németek végül felhagynak nyelvükkel az angol nyelv átvételével, természetesnek tűnik, hogy ugyanez történik a spanyolul beszélőkkel is.
Angolofon „elülső”
Mindezek a tényezők egyáltalán nem nyugtatják meg az anglofón front aktivistáit, amelyek szerint az Egyesült Államok jelenlegi elnöke az egyik fő szóvivője. Donald Trump soha nem titkolta ellenségességét a spanyol nyelv térnyerése iránt, és soha nem szűnik meg emlékeztetni arra, hogy meg kell őrizni az angolt, mint az egyetlen súlyú nyelvet az országban.
Választási kampánya tele volt megvető utalásokkal Cervantes nyelvére, és még az előválasztások idején is bírálta egyik riválisát, akkoriban kedvenc Jeb Bush-t, amiért spanyol újságírónak válaszolt. Januárban eltávolították a Fehér Ház spanyol változatát. Ezzel szemben a szövetségi kormány Bevándorlási és Vámügyi Szolgálatának spanyol nyelvű tartalma nőtt - bár a fordítások gyakran gyengék. Olyan megközelítés, amelynek célja inkább a megfélemlítés, mint az információszolgáltatás a kitoloncolás kockázatáról az amerikai törvények megsértése esetén.