Bob Dylan dalainak kulturális átviteli kérdések fordítása

A Nyelvek és Kultúrák Intézetének folyóirata
Európából, Amerikából, Afrikából, Ázsiából és Ausztráliából

Összegzések

Bob Dylan "Motorpsycho Nitemare" című dalát Hugues Aufray már 1965-ben, egy évvel az eredeti angol nyelvű megjelenése után, francia nyelven rögzítette. 2018-ban Sarclo, egy másik francia ajkú művész új verziót vett fel, Aufray és Delanoë fordítását felhasználva, csak néhány változtatást és nagyon eltérő értelmezést hajtott végre. Ez a cikk az amerikai kultúrára való utalásokkal teli dal fordításának akadályait tárgyalja, amelyek közül néhányat a francia hallgató valószínűleg nem ismer. Az értelmezés kérdése szintén döntő fontosságú, mert befolyásolja a dal humorának megítélését.

Bob Dylan "Motorpsycho Nitemare" című dalát Hugues Aufray már 1965-ben, egy évvel az eredeti angol nyelvű megjelenés után, francia nyelven rögzítette. 2018-ban Sarclo, egy másik francia ajkú előadó, új változatot vett fel, Aufray és Delanoë fordításának felhasználásával, csak néhány változtatással, mégis nagyon eltérő előadással. Ez a cikk egy olyan dal fordításának akadályaival foglalkozik, amely tele van utalásokkal az amerikai kultúrára, amelyek közül néhányat valószínűleg nem ismer. Az előadás kérdése is fontos, mivel ez a dal humorának fogadásán is szerepet játszik.

Index bejegyzések

Kulcsszavak:

Teljes szöveg

1 Az összes szögletes zárójelben szereplő fordítás az én fordításom.

2 A vígjáték egyik formája, amelyet Dylan ebben a dalban használ, a pofon, a botról elnevezett szó, amelyet egy durranás hangjának utánzásához használnak, és amelyet a commedia dell'arte "bataccio" -nak nevez. Ezt a típusú vígjátékot a Média és kommunikáció szótára a következőképpen határozza meg: „durva gyakorlati poénok körül forgó vígjáték” (Danesi, 2009: 272). Ez a humorforma megtalálható Franciaországban például Jacques Tati vagy Louis de Funès moziban, az Egyesült Államokban pedig Charlie Chaplin vagy Laurel és Hardy filmjeiben. Ez a vizuális képregény a dalban különösen az elbeszélő és az öreg gazda közötti konfrontáció révén jelenik meg, amelyet szalonverekedésként írnak le: „teljes erejével rám lendült” [„teljes erejével megpróbált ütni” ( fordításom1)], „Teljesen robbant a kerti virágaiban”, „És fegyvert dugtam a belembe” [„Teljes sebességgel landoltam kertje virágaiban”] „És a gyomromba dugta a fegyverét”].

4 A "lépcsőn lefelé töltés" kifejezés utalhat a régi "Teddy Roosevelt" Brewster képére, aki minden alkalommal feljön a lépcsőn, amikor "chaaaaaarge" ["Chaaaaaargez"] kiabálást hajt végre az Arzén és az öreg csipke című darabban, Joseph Kesselring írta 1939-ben. és a képernyőre Frank Capra (1944) hozta. Ezt a kifejezést úgy fordítják, hogy "A gazda hirtelen felmerül", ami nem teszi lehetővé az angol "töltés" ["töltés közben jött le a lépcsőn" katonai konnotációját). Másrészt azt lehetne fontolóra venni, hogy ezt kompenzálja a "hirtelen" szó használata, amely hirtelenebbé teszi érkezését, amit megerősít az/s/-ban található alliteráció ("hirtelen", "felmerül"). Capra filmjének ez a vizuális felidézése illusztrálja Bob Dylan írásának egyik jellemzőjét, nevezetesen az irodalmi kultúra mindkét elemének kölcsönkérését és a népi kultúrára való hivatkozásokat. Christopher Rollason helyesen írja:

Dylan munkája különösen érdekes eset egy hibrid kulturális objektumról, amely egy fúzió eredménye, nem annyira a bipolarizált „magas” és „alacsony” kultúra között, mint inkább három különböző kultúra - intellektuális kultúra, tömegkultúra és népi vagy hagyományos kultúra között. . [Dylan munkája különösen érdekes eset egy hibrid kulturális objektumról, amely egy fúzió eredménye, nem annyira egy két pólusra "intellektuális kultúra" és "alacsony szintű kultúra", hanem inkább három különböző kultúra - intellektuális - között. kultúra, tömegkultúra és népi kultúra vagy hagyományos kultúra.] (2007: 112)

Azt folytatja, hogy magában foglalja a tömegkultúrát és a hagyományos kultúrát egy mindent átfogó kifejezésben, amelyet "népi kultúrának" nevez (2007: 113). Ezek a kategóriák azonban nem hermetikusak és nem zárják ki egymást. A "Motorpsycho Nitemare" esetében elgondolkodhatunk azon a kategórián, amelybe Alfred Hitchcockra és Federico Fellinire vonatkozó mozifilmes hivatkozásokat kell helyezni, a tömegkultúra és az intellektuális kultúra között.

2 Magyarul a/əʊ/hangot diftongusnak, azaz egyetlen hangnak tekintjük.

7 Az 5. versben Rita azt javasolja, hogy az elbeszélő zuhanyozzon, mint Janet Leigh a Pszichózisban: „Szeretne zuhanyozni?/Megmutatom az ajtóig ", amit Aufray és Delanoë úgy fordítottak, hogy" gyere zuhanyozni/megmutatom, hol van ". Sarclo ugyanazt a fordítást tartotta. Másrészt, mivel a dal értelmezése közelebb áll a beszélő kékekhez, a beszéd és az ének ténye lehetővé teszi, hogy nagyobb súlyt adjon bizonyos szavaknak, amint ezt az interjúban kifejti:

Van valami a ritmus szabadságában, ami hirtelen arra készteti a szavakat, hogy belső szabadságot kapjanak, súlyt vegyenek, súlyosabb, teljesebb jelentést kapjanak, egyenlőbbek legyenek a szavak méltóságával, mert amikor beszélünk, te én pedig egy szótag kihúzásával, három szó idefelé rohanásával, ott kettő lelassításával hozzuk létre a hangsúlyt. (Sarclo, 2018a)