Élelmiszer-veszély Japánból
Élelmiszer-veszély Japánból?
Milyen a helyzet a helyszínen és velünk?
A japán Fukushima baleseti reaktora feszültség alatt tartja a világot. A katasztrófa ma ugyanolyan súlyosnak minősül, mint a csernobili reaktor robbanása. Az orosz olvadással ellentétben azonban lényegesen kevesebb radioaktivitás került a környezetbe. Japánban a radioaktív jód és a cézium egyaránt belépett a levegőbe, és erősen szennyezett víz formájában a Csendes-óceánra áramlott. A csendes-óceán északnyugati részéről származó radioaktívan szennyezett halakra számítani kell Silke Schwartau szerint a hamburgi fogyasztói központból.
A Szövetségi Élelmezési, Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium április 13-i sajtóközleménye szerint nem tapasztaltak fokozott sugárterhelést a Japánból származó élelmiszerimportban. Általában nagyon kevés élelmiszert importálunk Japánból. Március 26. óta különleges védelmi előírások vannak érvényben az EU-ban az élelmiszerek és takarmányok Japánból történő behozatalára: Minden Japánból érkező szállítást leállítanak és ellenőriznek az EU külső ellenőrző állomásain. Az érintett régiókból származó áruk csak akkor importálhatók, ha a származási ország tanúsítványa igazolja, hogy nincs fokozott radioaktív szennyeződés. Ezenkívül e szállítmányok egy részét a felügyeleti hatóságok elemzik a laboratóriumban. A zökkenőmentes ellenőrzések garantálása és a hosszú várakozási idő elkerülése érdekében az összes Japánból érkező szállításról legalább két nappal az érkezésük előtt jelentést kell tenni az EU külső ellenőrző állomásainak. Egyelőre Japánból csak néhány kiválasztott ellenőrző szerven keresztül lehet élelmiszereket importálni az EU-ba, és csak akkor, ha a megadott határértékeket betartják. Az EU április 13-i hatállyal csökkentette ezeket a határértékeket.
A következő oldalakon elolvashatja, hogy Japánból származó ételek milyen szerepet játszanak számunkra.
Alig van japán hal a kínálatban
Németország legnagyobb halpiaca a frankfurti repülőtér, ahol a világ minden részéről érkező áruk leszállnak. Az élelmiszer-felügyelet ott intenzívebb ellenőrzés. Az uniós védelmi előírások a katasztrófa sújtotta területekről történő halimportra vonatkoznak - lásd az előző oldalt.
A halak jelenlegi helyzetéről és a horgászterületekről a vTI honlapján tájékozódhat. A fukusimai reaktor balesetének a tengeri ökoszisztémára és az ott kifogott halakra gyakorolt lehetséges hatásait a vTI kérdések és válaszok részében is ismertetjük.
És mi lesz a sushival és a wasabival?
A sushi halak általában nem Japánból származnak (lásd: "Hal"), de a noris alga, amelyet rizsfalatként használnak, igen. Az algák anyagcserében nagyon aktívak és gyorsan felszívják a szennyező anyagokat. Mivel a sushi beszállítók szárított nora-algákat vásárolnak, gyakran vannak olyan cikkek, amelyek akár hónapokig is eltarthatnak. A legjobb megkérdezni, honnan származnak az algák - vannak, akik más ázsiai országokból származnak. A japán algatermékek, például a fagyasztott wakame saláta, többnyire régebbi készletekből származnak. Ha kétségei vannak, kérdezze meg a gyártót vagy a kereskedőt az eredetről.
A forró zöld wasabi paszta vagy a wasabi snackek szigorúbb importszabályozás alá tartoznak, ha a termékek Japánból származnak. De nem feltétlenül onnan származnak. Mert amit vásárolunk tőlünk wasabiként, az általában nem valódi wasabiból készül. A japán torma csak néhány hegyi völgyben virágzik Japánban, ritka és drága, így ebben az országban alig találni igazi wasabi-terméket. Amit a sushi üzletekben vagy üzletekben wasabi paszta formájában kínálnak, az általában torma és mustár keveréke, klorofillal vagy spirulina algával színezve. Néha egy kis csipetnyi valódi wasabit adnak hozzá, hogy a terméket így hívják a végén.
A japán szójaszósz kérdéses?
Legalábbis nem a Kikkoman gyártótól. Düsseldorfban található, és mártásait japán receptek szerint főzi Hollandiában; az összetevői Európából és Dél-Amerikából származnak. Más japán szójaszószok készletekből származhatnak. Általában a szójaszósz bárhol elkészíthető, nem kell Japánra hagyatkozni.
Minden tiszta a shiitake gombához
A shiitake gombák nem Japánból származnak, túl drágák lennének. Az itt vásárolható shiitake gombák 90 százaléka Németországban termelődik, a többi Kínából származik.
A Japánból származó szárított gombák esetében azonban nincs minden egyértelmű, ezek szennyezettek lehetnek, de mint az érintett területekről származó összes behozatalra az EU jelenlegi védelmi előírásai vonatkoznak.
Tea csak egy kis piac
Általában nagyon kevés tea érkezik hozzánk Japánból, a japánok maguk is nagy fogyasztók. A katasztrófa következtében a teaüzlet is leállt. A biotea-beszállító Heuschrecke időközi jelentést készít a japán helyzetről, a japán tea és vitákat folytat a határértékekről. A következő szüret május vége körül kezdődik, ezt követően a tapasztalatok azt mutatják, hogy néhány hétbe telik, mire az áru eljut hozzánk. De először a helyi teaimportőrök ellenőrzik az új áruk ártalmatlanságát. Egyébként: Általában a japán teák, például a "Sencha", gyakran Kínából származnak, akkor a "Sencha, japán stílusú" felirat szerepel a csomagoláson.
A hamburgi fogyasztói központ naprakész információkat nyújt az élelmiszerek radioaktivitásáról a weboldalán.