Hermann von Pückler-Muskau herceg Mehemed Ali birodalmából
Közvetlenül egy frissítő úszás után a Nílus vizében május 11-én éjfél körül elindultam lakókocsimmal, miután néhány hatásomat és az egész hajó menageriejét, a hűséges Susannis kivételével, a kellemes Kascheff gondozására bíztam. . Magam mögött kellett hagynom egy nagyon hasznos arab szolgát is, akit Doerr kormányzója adott nekem, mivel szinte reménytelenül ördögi láz érte, amelyből - mint később megtudtam - néhány héttel később meghalt.
Lassan, folyamatosan kemény homokon haladtunk, míg reggel sok félszáradt mimózával borított sziklás völgybe értünk, ahol van egy mély és tágas kút, meglehetősen jó vízzel. Mseali a neve, és környékét az első éjszakai táborunkra szánták. Az előző csillagfényes éjszakában fekete gránit sziklákkal teli sivatagot és sok helyen növényzet nyomait találtuk, amelyek felszín alatti vizekre utalnak. Olyan gyakran találtam alkalmat erre a megjegyzésre, hogy meggyőződhessek arról, hogy artézi kutakkal lehetne Etiópia és Szudán sivatagjainak ezer négyzetkilométerét termékeny földdé alakítani.
Két órával az utunk keleti irányába eső irányába Baden-el-Gasaliban (a gazellák völgye) állítólag meglehetősen jól megőrzött, vöröses homokkőből készült templom áll, de a leírás szerint csak kisméretű. Nem kíméltem volna az erőfeszítéseket, hogy meglátogassam, mivel még egyetlen európai utazó sem látta, de a kalauz kijelentette, hogy nem nagyon ismeri a módját, és aggódik amiatt, hogy eltévedek, ezért fel kellett adnom az ügyet.
Nem sokkal naplemente után a szél északra fordult, és néhány perc múlva hurrikánné változott, amely ellenállás nélkül lebontotta sátrunkat, mert az összes kötél már elkorhadt a hőségtől. Általában itt szinte minden hatásunk fokozatosan elpusztul, főleg ami fából készül. Egy bőrönd vagy doboz sem akar többé összetapadni, még a legjobb mű angol nyelvű doboza is annyira eltér egymástól, hogy szalvétában kell cipelnem a pénzem.
Amint a hold láthatóvá vált a sziklás csúcsok felett, folytattuk utunkat, négy órán át meneteltünk egy széles síkságon, majd a holdkeltő és a napkelte közötti időt néhány órás alvásig használtuk.
E pihenő után már csak egy rövid távolságot tettünk meg a reggeli hűvösben, amikor megdöbbenéssel láttuk karavánunk tevéit, amelyeknek számításaink szerint már meg kellett volna érkezniük az állomásra, szétszórva a távolban, széles területen.
Nem sokkal később több egyedi nyomot is láttunk a homokban és mellettük üveglámpa- és üvegszilánkokat, törött porcelánt, egyedi dobozokat stb., Amelyek számunkra a legrosszabbat jósolták, amelyek sajnos hamarosan a legteljesebb megerősítést kapták.