Ki fog élni Véra leveleket Nabokovtól a feleségéhez - Felszabadulás
Véra és Vladimir Nabokov, pillangókra vadászva, 1958 szeptemberében. (FOTÓKARL-MYDÁNOK. AZ ÉLETKÉP-GYŰJTEMÉNY.
A szerelem ötletes, Nabokov ötletes volt, a szerelmes Nabokov rendkívül ötletes volt. Néhány életrajzi elem, hogy teljes mértékben élvezhessék ezeket a Véra-leveleket. Vlagyimir 1899-ben született Szentpéterváron és 1977-ben halt meg Lausanne-ban. Véra, aki nélkül "egyetlen regényemet sem írtam volna", 1902-ben született Szentpéterváron és 1991-ben halt meg Vevey-ben. 1923-ban találkoznak Berlinben egy orosz emigrációs bálon, ahol maszkot visel és máris csodálja költészetét. 1925. április 15-én házasodnak össze. Nincs pénzük, míg Vlagyimir családja tele volt ezzel, mielőtt az 1917-es forradalom után menekülnie kellett volna. Apját 1922-ben Berlinben meggyilkolták a szélsőjobboldali oroszok. Magánórákat tartott különböző európai országokban, mielőtt az 1940-es években oktató és tanár lett volna az Egyesült Államokban, és a pár 1961-ben a svájci Montreux Palace Hotelbe költözött a Lolita sikere után. Dimitri fiuk 1934-ben született és 2012-ben halt meg.
1926-ban depressziós és lesoványodott Vera a Fekete-erdő klinikáján tartózkodott, és Vlagyimir állandóan megjelent („Kedvesem, én vagyok az egyetlen emigráns egész Berlinben, aki minden nap ír a feleségének”), és különféle játékokat küldött neki. "feltalálja és folyamatosan tájékoztatja őt a tevékenységének legkisebb részéről (tenisz, nudizmus és természetesen költői inspiráció) és mindenről, amit eszik -" régóta lemondtam a levesekről: nekem hasonlítanak ”,„ Sokáig ettünk egreseket (amelyek kis focilabdának tűnnek) ”,„ valami, ami ananásznak tűnt a cukorban - de kiderült, hogy karalábé kompótja ”,„ ígérd meg, hogy soha, soha nem fogunk kolbászt fogyasztani vacsorára ".
Kedves Vera
Vlagyimir soha nem fogja írni "Kedves Vera". Az első levélben, 1923-ból, így szól a szeretettől: "Igen, szükségem van rád, mesém." „A napom, az öröm reszketése” 1924.-ből származik. Itt vannak sorrendben azok a megnevezések, amelyekre Véra 1926-ban jogosult: „Minou, én M-mi-inou”, „Kis öreg ember”, „Souriceau, én mosoly -ssôôôh "," Kis gosling "," Kis kutyám, che-er kis chi-i-en "," Kis kis singeletem "," Örömöm "," Szarvasgomba "," Gerboise "," Boulinette ", "Katyusha", "Az én egész nyálam", "Szerelem", "Kis veréb", "Édesem", "Kis szúnyog", "Ronronette", "Gyerek", "Életem", "Kis skuns", "Doudounet" "," Hosszú paradicsommadár értékes farokkal "," Kis bokor "," Gyengédségem "," Toutinet (kis kereszt Toutou és Minet között) "," Petit paillon "," Mon Rondinet "," Ma chérie ", "Mon petit", "Mon Chaton", "My love", "My ciel rose emelkedett", "Kedvesem", "Kis könyveim" (Vera visszanyerte a súlyát), "Drága életem", "A kicsi csonk, édesem "," Kis kakas "," Kedves kis szerelmem "," Tigrette "," Végtelen szerelmem "," Souricette "," Minn, Minoute "," Tűzmadár "," Szerelmem "," Chatounette " "," Kis kölyökkutya "," Bonjo ur, ma verdelette "," Kis öregember, de mégis tekintélyes ".
Mozgó módon egy eredeti fellebbezés jelenik meg egy 1970-es levélben: "Aranyhajú angyalom (nem tudok megszabadulni ezektől a nevektől)", ahol az egyik ezt a mondatot is olvassa: "Most várom. Bizonyos értelemben egy kicsit sajnálom, hogy vége ennek a levelezésnek, átölelem, imádlak. " A következő ritka betűket (soha nem hagyják el egymást) a "Vérotchka" címzett.
Idézzük fel Lolita első sorait: „Lolita, életem fénye, veséim tüze. A bűnöm, a lelkem. Lo-lii-ta: a nyelv hegye három apró lépést tesz az íny mentén, hogy háromszor a fogakhoz csapódjon. Lo. Lii. A ti."
Szeretet
Cureglia, Ticino, Svájc, 1969: „Milyen bájos hallani az erkélyről a tiszta kis hangodat a kertben. Milyen édes hangok, milyen gyengéd ritmus! " Montreux, 1971. április 15. (házassági évforduló): "Negyvenhat éves kedvesemnek."
1937-ben, amikor Véra Berlinben volt, ő pedig Párizsban, Vladimir pár hónapig tartó viszonyt folytatott. „Freud the boneetter”, akit mindig is sértett, védekezésében értelmezésre találhatott anyagot. „Különválásunk elviselhetetlen kínzásokká és fordulataidká, csüngéseiddé és határozatlanságoddá válik (amikor minden olyan csodálatosan egyszerű) ...” Ugyanabban a levélben: „kérlek, ne légy féltékeny az általam vezetett„ világi ”életre.
Portrék és anekdoták
Párizs, 1932. Jean Cocteau: "Állítólag a rendőrség figyeli, hogy ellenőrizze, nem szervez-e ópiumorgiákat, hogy a telefonjában piszkozatok legyenek." Nina Berberova, a Kísérő többek között a szerzője: "Nagyon kedves, de teljesen átitatja az irodalom és borzalmasan rosszul öltözik." Andrei Yakovlévich Levinson, orosz emigráns, francia újságíró, aki mérlegeli a szavait: "A mérlegelés néha fél percig tart, és az arca aztán gőgös és undorító kifejezést ölt, mint egy jóllakott prokonsul, akinek az anyja valaha is vétkezett volna. kis szabó egy zsidó faluból. " A Friends Thompsonnál: "Másrészt lánya, Kissa meglehetősen barátságtalan, egy kis filmszínésznő, akinek szemhéja ultramarinkékkel van bevonva, mint az Urál kövei, és olyan mosoly, mint" Beszéljünk rólam "."