Krónikás Iasi-ban
Szerző: Dan Gheorghe/Megjelenés dátuma: 2019-12-12 05:12
Most azt fogja mondani, hogy még mindig a téli ünnepek közelében vagyunk, aztán csináljunk tűzijátékot és írjunk. Egyáltalán nem ilyen. Kogălniceanu úrnál vigyázzon, ő főz, és különben sem. Nyalogatja az ujjait, csak a nyugati finomságokra gondolva, de szükségszerűen átitatva a moldovai kifejezésekben és szószokban.
A csend félénk pillanata
Ahhoz, hogy bekopoghasson a volt miniszterelnök ajtaján, egy kicsit el kellett veszni a jász utcák rendetlenségén keresztül, az árnyas udvarokon sorakozó fák által nagylelkűen adott békében, álmos fogadtatással.
Természetellenesen meleg délután van, amelynek festője őszi nosztalgiát ölt, és most jó lenne neked, utazónak egy kicsit leülnöd, megkóstolnod egy teáskanálnyi meggyet a cseresznye édességében. Te iszik egy pohár vizet, és kényezteti magát egy kávé fekete szemében.
Átkelve a díszteremen
- Kogălniceanu úr otthon van?
Komoly hangon válaszolnánk, ha tehetnénk, mintha jól kellene mennünk, mert senki sem nyit meg minket, a mester kulináris "kereséseivel" van elfoglalva.
Engedelmeskedünk a késztetésnek, és belépünk a kis udvarra, amelyen összehasonlíthatatlanul vidám színek repülnek. A föld messze a legérdekesebb művész, amikor a szirmok szőnyegét kell letenni.
Az üvegbe burkolt bejárati ajtó félrelépni siet, meghívva minket a széles előszobába, ahol először egy kastély büszkeségéből ihletett terrakotta kályhával tisztelegünk, amelyet a kíváncsiságokban kavargó csillár kísér.
Az emlékek kupolája alatt
Csak néhány lépés, és az érzelmek egy nagy szoba kupolája alá burkolnak minket, kis színpaddal és királyi részletekkel ellátott székekkel, ülésre késztetve.
A falak emlékezetének észrevehetetlen rétegeiből hallhatunk egy zongora hangját és a katicabogár kuncogását, tele a bajuszokkal a munkahelyek alatt.
Mi, a digitális krónikások félretettük a kamerákat és a videokamerákat, és másfajta műsor kezdetét várjuk. Olyan valóság, amelyet valaha e józanság közepette éltek meg.
Ez a benyomás, amely nem párolog el
- Ön abban a házban van, ahol Mihail Kogălniceanu született - mondja Mihaela Tudose asszony, muzeológus.
Abban a múzeumban vagyunk, amely időközben a Modern Ország jeles készítőjének nevét viseli. Vagy ahogy Octavian Goga meghatározta, "az első szervezett román agy".
Az irodájának erős benyomása maradt. Csillogó fa, hatalmas a hatalmasban, lábai mélyen beágyazódtak a döntések bátorságába.
Miután végigjárta a szobákat, a szakértő társaságában, a hálószobák és más terek leírásához láncolva a fészkére jellemző funkcióikkal, itt a varázs ritmusa hirtelen teljesen más útvonalat kap.
Ízletes könyv szerzői
Igen, ez így van: Mr. Kogălniceanu a szakácskönyv szerzője. A bejelentés pillanatnyilag szótlanul hagy bennünket. De nem éhes.
És szükséges befejezés. Mihail nem az egyetlen alkotó ebben a vállalkozásban, de Costache Negruzzi kísérte.
Rámutatok, hogy abban az időben, amikor élt, Costache-t is "K" betűvel írták be, ezért van még két neve, és Kostache és Costache. Csak arra a képletre szorítkozom, amelyet a szakember számomra összefüggőnek mutatott az aktualitással kapcsolatban, következésképpen bemutatva a Costache-ot.
De térjünk vissza a történethez. Tehát a kegyelem évében 1841 meglátja a fényt, amikor recepteket tartalmazó könyvet nyomtat. "Boyar's Cookbook" -nak hívják. A címet a "200 recept keresett ételekhez, süteményekhez és egyéb háztartási munkákhoz" rövid leírása kíséri.
Legyen hát tiszteltek?!
- Akarja - Mr. Kogalniceanu? Negruzzi úr?
Nagyon szeretném tudni, hogy ki "kereste" őket, vagyis serpenyőkön és üstökön keresztül, mielőtt papírra fektették volna őket. Ők, a receptek.
Ne mondd, hogy uraid, az ecset élességét színlelve, meg merték dolgozni a csontot. Nincs módunk tudni. Csak rohadt jót tehetünk a képzeletünknek, és hagyjuk, hogy repüljön.
Ennélfogva, amint megérted, az a durva cím, amelyet utam e jelentésének adtam.
"Divat ökör"
Mihaela Tudose asszony, egy nagy lelkű nő, ahogy én érzem, és nyitja magát a történelem "kereséseinek", arról tájékoztat minket, hogy pontosan egy bátran elődeink utasításai szerint készített ételek sorozatát.
Szent Isten, korántsem sértés, de a függöny nélküli formula neve az ízérzékek felébresztésére. Ezek ebben az esetben sonka tekercsek, amelyek tartalmát darált hús képviseli.
- Sokszor készítettem ezt az ételt.
És nem csak azért, mert a példák megszámlálhatatlanok, miután a szívből jövő moldovai már több kiadást is szervezett egy "Boyar Fesztivál" -ról, felkérve a világot, hogy teljesen más szemszögből fogadja a korokat. Pontosan tiszteletben tartva a szóban forgó kötet képleteit, nem csak az összetevõket tekintve, hanem az elkészítés módját is, nevezzük archaikusnak.
Szükséges magyarázatok
Két szempont emeli a kezét, odafigyelve a részletekre. Primo. Mihail és Costache nem a nevüket teszik a borítóra, hanem az MK és a KV kezdőbetűket használják. Csak néhány év múlva derül ki az igazság.
- Kogălniceanu úr, Negruzzi úr, lehet, hogy valamelyest félt attól, hogy a közvélemény hogyan fogja látni, ha a nevét kezdettől fogva levesek és szószok között terjeszti?
És másodszor. Ennek az irodalmi-gasztronómiai kiállításnak egyértelmű és világos volt a célja, mivel a szerzők örökre meghagyták a magyarázatot. Nem váltak szakácsokká vagy cukrászokká, hanem a helyi ételek és tálak modernizálására törekedtek, fantáziával díszítve őket.
- Kóstoljuk meg a nyugat finomságait! A könyvbemutató üzenete valószínűleg akkor hangzott volna el, ha annak idején volt ilyen.
Előérzet
A muzeológus hangsúlyozza Kogălniceanu bizalmát abban, hogy új mentalitási utat nyit meg a moldovai konyhákban.
- Nagy forradalmat fog végrehajtani egész Moldovában nyárs és gombóc készítésével - mondta a látnok, műanyag.
Szerkesztői siker létezett. Az írás inkább forró süteményekként fogyott. Különben hogyan értelmezhető az 1846-os újranyomás?
Ez megerősíti előzetes kijelentését a kötet kapcsán, amelyen Negruzzi barátjával dolgozott. Hogyan maradnak "a kulináris művészet bemutatóinak neve Moldovában".
Néhány románizált név
Ha abbahagyta a nevetést, miután hallott arról a "divat ökörről", tudja, hogy a francia "Boeuf a la mode" -ból származik.
Várjon, vannak más nevek is lefordítva - nem tudom, hogy ez a legjobb kifejezés -, hogy mindenki számára érthető legyen, egyesek nevetést gerjesztenek, mások felvonják a szemüket, mint egy durva és ízletes folyosó.
Itt látható a "Hulubi in papiloturi", vagyis kukoricacsutka, főtt, nem ilyen formában tálalva, hanem gyönyörűen viaszos papírba csomagolva. Cu dichis, szörnyeteg!
Ezután következik a "Pasteta", amely pontosan a távoli német vidékről érkezett földjeinkre. Pite, amelynek belseje fenséges van elöntve darált hússal.
Goethe szülőföldjén maradunk, és édesítjük magunkat a "Lencse tortával". Eredeti neve "Linzer auge". Torta rétegekben lekvár.
Gyakorlati tanácsok
Ennek az útmutatónak van egy másik fejezete, legalább olyan jelentős. A háztartásokat megtanítják arra, hogyan lehet hosszú ideig optimálisan megtartani saját területük gyümölcsét.
Amikor télen a savanyúságokat a hordóba teszi, végezzen elõzetes mûveletek sorát, adjon hozzá néhány fűszert, hogy a káposzta, az uborka, a fánk ne romoljon.
Arra is vonatkoznak szabályok, hogy miként teszed a diót télen. Hol pontosan, milyen légköri körülmények között, védve őket a nedvességtől.
Mit csinálsz, ha bizonyos ételekben sófelesleg van? Hogyan távolítsa el? Olvassa el, mit és hogyan, alkalmazva a módszereket.
A pulyka kaland
Igen, decemberben vagyunk, amikor a vendégeink várnak ránk. Nem szeretnél recept alapján elkészíteni valamit ostorral? Mi lenne a töltött pulykával?
Nézzük meg, tudunk-e ennyi részletes leírást kezelni. Fogja a pulykát, és hasítsa fel a bőrt a háta mentén. Tegye félre a "csavarokat" belül, ügyelve arra, hogy ne aprítsa fel a tokot.
A második rész borjúhúsból, libamájból és egy kis szalonnából áll. A kés éle alá igazítja, felaprítja őket, de nem törik el. Adjon hozzá néhány gombát vagy szarvasgombát, attól függően, hogy mi áll rendelkezésére. És egy kis vajat.
Helyezze ezt a cuccot lélegezni egy tálba, de ne a zöld petrezselyem, hagyma, só és bors bevezetése előtt.
Nem, azonnal megérkezik egy másfél tojás. Vagyis egy egész tojás, plusz a második sárgája.
A keverék később bejut a pulyka hasába, amely után az előbbi szárny bőrét varrják, ahol korábban levágták.
A következő epizód. Helyezze a hosszú, de vékony szalonnacsíkokat a szakaszra. Velük fogja becsomagolni a namilát. Ennek a konstrukciónak a megtartásához kösse össze az egységet menettel.
- Kogălniceanu úr, Negruzzi úr, összetett műveletekre buzdít minket!
A hús- és szalonnahegyet fehérborral szórják meg. Megszórjuk zöld petrezselyemmel és sóval, végül mindent a tűzön hagyunk, de finoman, a munka befejezéséhez.
Ha készen áll, tálalás előtt vegye le a pulykát béna ruhájáról.
Bojárjaid, legyen jó étvágyad!
Ajánlásaink
A művészvilág sokkal üresebb lesz, miután Vladimir Gaitan színész meghalt. a színész
Ezekben az időkben, amikor az utak már nem olyanok, mint amilyennek ismertük őket, néha még csak…