Az éhes gyomrnak nincs füle ”jelentése és eredete a francia közmondásnak
"Az éhes hasnak nincs füle": micsoda furcsa képlet, mindegy, ami egyszerre megszemélyesítés és valósághűség! Mert bizonyára kísértés lenne azt mondani, hogy a hasnak nincs füle, soha - és ráadásul éhes vagy jóllakott, aki azt álmodja, hogy tagadja ?
Az "Éhes gyomornak nincs füle" közmondás eredete
Ha nagyra értékeli a hosszú és gazdag múltra visszatekintő, évszázadokon keresztül nyomon követhető formulákat, az "Éhes hasnak nincs füle" közmondás életrajza csak elragadhat! Valóban, ha kétségtelen, hogy ez egy mesének köszönhető Jean de La Fontaine hogy ma is ezt a közmondást használjuk, ennek ellenére vissza kell térnünk Antikvitás hogy megtalálja az eredetet.
A szóban forgó mesék nem tartoznak a 17. század nagy fabulistájának legismertebbjei közé, de nem vonzza a vonzerőket: mint La Fontaine-nal, gyakran tanúi vagyunk két állat cseréjének, amelyek közül az egyik a másik megroppanására készül, anélkül, hogy tovább: ", ahogy egy másik mesének a végén elmondják. Itt a vita két madarat állít szembe: a zsákmány egy csalogány, amely megpróbálja meggyőzni ragadozóját, egy sárkányt - egy nagy napi raptorot -, hogy apró mérete miatt nagyon sovány ételt készít, és ehelyett érdeke lenne, hogy élvezze a dalát, amelyen maguk a királyok is csodálkoznak. Igen, de itt van, a sárkány nagyon éhes ...
MILAN ÉS ROSSIGNOL
Milánó után tolvaj manifesztum,
Ha a riasztás elterjedt az egész környéken
És kiabálja rá a falu gyermekeit,
Egy csalogány került a kezébe, sajnos.
A tavasz hírnöke kéri az életét:
"Valamint az étkezés, amelynek csak hangja van ?
Hallgasd inkább a dalomat;
Mesélek Tereusról és vágyáról.
- Ki, Terée? tiszta edény a sárkányok számára ?
- Nem, olyan király volt, akinek tüzes tüze volt
Éreztettem bűnözői lelkesedésüket:
Elmondok egy ilyen gyönyörű dalt
Hogy örömet szerez: dalom mindenkit vonz. "
Milan ekkor így válaszolt:
"Tényleg itt vagyunk: amikor üres gyomrom van,
Azért jöttél, hogy beszélj velem a zenéről.
- Jól beszélek a királyokkal. - Amikor egy király elvisz,
Elmondhatja neki ezeket a csodákat.
Egy Milánóért nevetni fog:
Az éhes hasnak nincs füle.
Az „Éhes gyomornak nincs füle” közmondás visszaállításával La Fontaine csak moralizáló szószában foglalt helyet (nevezetesen: időpazarlás, ha zenéről akarunk beszélni valakinek, akinek gyomra van). már itt volt Rabelais formájában "Az éhes hasnak nincs fokhagymás pontja" (III, 15) (vö. a IV. könyv LVII. és LXIII. fejezetével is).
Amire maga Rabelais már a 16. században futó közmondásra hivatkozott: " Gyors has, nem mindenki ", Ahol érdekes megfigyelni, hogy még nem említették a" füleket ", hanem egyszerűen a régi igét hallani, hallani, ami jóval később Raymond Devos örömére szolgál (" Mi vagyunk, azt csinálja a liba megvan? ") !