Le Confident royal ", a Brit Birodalom vége és az interkulturalitás tragikomédiája között
Geetha Ganapathy-Doré, a Sorbonne University Paris Nord
Stephen Frears legújabb filmjét Victoria and Abdul in England címmel a francia képernyőkön egy kifejezettebb címmel jelentették meg: Le Confident royal. Ha a királynő, ugyanezen rendező 2006-ban bemutatott filmje II. Erzsébet királynő nehéz helyzetével foglalkozik Diana halálával szemben, a The Royal Confident arra törekszik, hogy az impozáns Victoria királynőt emberibbé tegye, inspirációt merítve egy udvari romantika, amely megvilágította élete végét, Shrabani Basu Victoria and Abdul: A királynő legközelebbi bizalmasa (Victoria és Abdul, a Reine legközelebbi bizalmasának igaz története) című könyvében a History Press 2010. Ahogy Gurinder Chadha, India utolsó alispánja, itt is a történelem feltárásáról szól egy beosztott szemszögéből.
A birodalom hatalmával szembeni tekintet ereje
Míg Abdul Karimot (Ali Fazal) barátjával, Mohamed Buksh-val választják meg, hogy Viktóriában bemutassa a "mohur" -t, a királynő képét viselő aranyat, a magas rangú tisztviselők gondoskodnak arról, hogy emlékeztessék őket a helyükre, amely nagyon alacsony a bíróság. Abdul azonban meg meri találkozni a királynő (Judi Dench) tekintetével, amely számára tilos. Rosszabb esetben úgy csókolja a lábát, mint egy istennő. A szokásos udvari szertartásokat unó királynőt meglepte ez az egzotikus gesztus. Közte, aki elvesztette férjét Albert és szeretőjét, John Brownt, és szolgája között kapcsolat alakul ki, amely megzavarja a körülöttük élőket.
A királynő rokonai nem fogadják el ezt a rendkívüli szeretetet, de a királynő ellenáll cselekményeiknek, hogy megszabaduljanak a behatolótól, és élvezi a jóképű Abdul Karim kellemes társaságát. Bár csekély tudományos tőkével és gyakorlatilag semmilyen társadalmi tőkével nem rendelkezik, Abdul csábító tőkéjével elbűvöli a királynőt. Az életkor és birodalma súlya megviseli Viktóriát, aki Abdul Karimot kéri, hogy tanítsa meg neki a nyelvét, és "Munshinak" (urdu "hivatalnoknak" vagy "tanárnak") nevezi. Még portréját is festő festette. Ezt a mások iránti nyitottságot, nyelvüket és kultúrájukat a körülöttük élő emberek őrületként (fia szerint "munshimanie") érzékelik, a királynő gyengeségének a jelét, akit egy indiai induló visszaélne.
A hindu, akiről kiderül, hogy muzulmán, és a királynő ábrándja
Azok a tisztek, akik hízelegni akarnak a királynénak, az indiai szolgákat színes egyenruhába öltöztetik, amelyeket indiai festmények ihlettek, hogy "hitelesen hindu" legyenek. Kivéve, hogy a Viktória királynő udvarában élő hinduk muszlimok. Amikor a királynő arra kéri, hogy tanuljon indiánul, Abdul egy piruettel áll elő, mondván, hogy meg kell tanulnia a mogul udvar nyelvét, nevezetesen az urdu nyelvet. Minden új szó, amelyet kimond, felkelti a királynő kíváncsiságát, akinek a tanulási vágya soha nem szűnik meg. Megtanulja az urdu nyelvet, a rumí filozófiáját és a Korán lelki tanulságait.
A királynő ébresztő álmában az indiai császárnőnek Abdul nosztalgikus meséjének kell része lenni a Mughal Birodalom pompájáról. E két álom összefonódása hihetetlen mindennapi életet eredményez, és megzavarja a birodalom nagy narratíváját. Amint újjáépíti a Durbar Hall-t a Wight-szigeten, Abdul fekete burkában tér vissza teljesen burkolt feleségével és mostohaanyjával Osborne-ba. A filmrendező megpróbálja kiemelni a királynő tolerancia érzését, aki méltónak találja őket. De a körülötte lévők bosszúsága mindent előhoz, ami elválasztja Viktóriát és Abdult - kor, nem, társadalmi helyzet, faj, vallás.