Van egy francia nyelvű beadvány l; Angol"
INTERJÚ - A franciák anglizálódtak. Pierre Frath nyelvész és író elemzi ezt a nyugtalanító jelenséget, amely egyre nagyobb teret nyer.
Feladva: 2017.02.01., 15:35, frissítve: 2017.02.03., 18:27
Sem az európai intézmények, sem a szakpolitikák, sem a kutatás és az egyetem nincsenek tisztában ezzel a jelenséggel és mégis. a franciák anglizálása folyamatban van.
Sok külföldi beszélő számára a francia nyelv tanulása "gazdag, hatalmas és humanista kultúrába való belépés" - mondja Pierre Frath, a Reimsi Egyetem angol nyelvészeti professzora. Sok francia ember számára azonban a Molière nyelve nem olyan, mint régen. Rosszabb, hogy a "periféria" nyelvévé vált az angol, a modernitás idiómája mellett. Miért ez a "benyújtás"?
Signe, Référence et Usage (2007) szerzője Le Figaro számára elemzi ezt a jelenleg játszott „antropológiai” és „kulturális” jelenséget.
LE FIGARO - Az angol nyelv a holnap nyelve Franciaországban?
Pierre Frath - Nem hiszem, hogy az angol belátható időn belül francia nyelvvé válik. Mindazonáltal felveheti a korábban a francia nyelv által elfoglalt területeket, különösen a tudományos szférában, ha a kutatás és a felsőoktatás továbbra is angolra vált. Ezután meglátjuk, amit domain veszteségnek nevezünk: a franciák többé nem fognak tudni a nyelvükön beszélni tudásukról.
Csak néhány nyelv létezik, amely képes kifejezni a modern világ egészét. A francia ezek egyike, az angol, a német, az olasz, az orosz, az arab, a japán, a kínai és még néhány más mellett. A bolygó többi 5–6000 nyelvének többségében nincsenek szavak rá. Megszerezhették őket, de nem a neológia és a tanítás nagy erőfeszítése nélkül. Nem ez a helyzet. Éppen ellenkezőleg, manapság valódi rögzítés van az angol nyelven, ami azt jelenti, hogy hajlamosak vagyunk nyelvünket angolra cserélni, még akkor is, ha az teljesen működőképes, ahogy a francia még mindig.
Miért ez a "rögzítés"?
Franciaország egykor birodalmának középpontjában állt, egy birodalom, amely mind a 16., mind pedig különösen a 19. századtól területi volt, öt kontinens gyarmata volt, emellett kulturális és nyelvi, mert a középkor nagyon nagy befolyása volt. Mivel a világ közepén volt, alig érdekelte a periféria történése. Ezért nagyon kevés francia tanult például arabul, wolofon vagy vietnamiul ... Másrészt a periféria népei megtanulták a központi nyelvet, a franciát.
"Ha mások uralják önt, akkor ez azért van, mert kultúrája és nyelve kétségtelenül alacsonyabbrendű, vagy mert azt akarjuk, hogy higgyen"
Ma már nincs birodalom, és a franciák rájöttek, hogy ők csak a világ népességének körülbelül 1% -át alkotják. A világügyekre gyakorolt befolyása továbbra is jelentős, aránytalan a demográfiai súlyával, de a franciák úgy érzik, hogy hanyatlóban van, és országuk birodalma központjából egy másik perifériájára költözött. Amerikai egyesült államok. Ezután azt teszik, amit a periférikus népek szoktak: megtanulják a központi nyelvet, jelen esetben az angolt, amely a modernitás nyelvévé vált. Van egy beadvány angol nyelvre.
Honnan származik ez az előterjesztés?
Ez egy összetett jelenség. A benyújtáshoz kettőnek kell lennie. Azokat a nyelveket szoktuk bemutatni, amelyek az uralkodók áldozataiként tűnnek el, és akik gyakran igazítják nyelvüket előnyben részesítő politikákat. De a lényeg, hogy működjön, a dominánsnak el kell fogadnia.